Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
234 A déli növények. sága levelét nem mutogatja. Hogy honnan való, a szervezete szerint csak nagyritkán lehet megmondani, ha t. i. nagyon keveredetlen sajátságos flórából van, vagy ha a hazája Bécstó'l (Vinca herbacea) vagy hazánkból terjed szabályszerűen kelet felé, vagy kiválóan Spanyolországban és Olaszország alsóbb részében él, hogy amaz keleti, emez déli. Máskor bajos vagy nem lehet megmondani, avagy szabályba foglalni, hogy bélyege szerint honnan való valamely fű, mert pl. a moholyruha a mediterrán és havasi flórának is jelleme, de fehérmolyhú fű alvidékünkön se nagy ritkaság. Nehéz, mert egyik-másik növény a határon túlterjeszkedhetik, valamely délnyugati növény magva délkeletre jutva, itt is könnyen elszaporodhatik és meghonosodhatik s viszont, a minő eset bizonynyal már számtalan volt. Sőt pl. a szerbtövis már harmadhazájából (Dél-Amerika, Portugallia és Oroszország déli pusztája) is útra kel és több helyen, honosságot színlelve, elhatalmasodik. Sokszor az első haza ismeretlen, vagy nem tudjuk, hányadik földje már a fűnek, a melyben most terem. A növény hazáját tehát csak bizonyos geográfiái határnak át nem lépése, a terjedés iránya, a nagyobb systematikai rokonság elterjedése, némelykor valamely termőhelyen gyakori bélyeg szerint lehet megalapítani. A mely fű Keszthelytől Budapestig, a mészkő bántatlan helyen, vagy innen még északnyugat és északkelet felé terjed, vagy másutt közelrokon helyettesítője van, azt magyarföldinek jelöltem. Gyenes völgyének Iris arenariá-)át pl. illyrnek nem mondhatom, mert az illyr flórának most nem tagja, ámbár nem lehetetlen, hogy itt végkép kihalt s a keleti flórának lett tagja. A füredi Aethionema inkább illyr, mert északkeletnek a Dunát nem lépi át, ellenben délfelé gyakoribb és jobban tagozódik (175. oldal). Sok mindent kell tehát fontolóra venni a geogr. elterjedés irányán kívül a növényhonosság megalapításakor, de ha talán egy-két kétes miatt aggodalmaskodunk, s a növényzetnek különböző irányból, más-más flórákból való terjeszkedését kutatni meg nem kisérljük, a növényzet leplének megalakulását soha sem birjuk megfejteni. Nehéz tehát a balatonmelléki triaszhegyek növényeiről megmondani, melyik az igazi mediterrán, bennszülött magyar, havasi vagy balkáneredetű, mert most már önálló és jellemző szövetkezetet alapítottak. Szétválasztásukkor kiváltképen mostani földrajzi elterjedésöket tekintem. Déli vagy délnyugati jellemzőknek tekintettem, a melyek tovább kelet felé a magyar flóra jellemző gyepszönyegében nem vagy alig szerepelnek ; eredeti magyar vegetatiónak tekintem azt, a mely vagy bennszülött vagy tovább az ország flórájában, kivált a pusztai vegetatióban is kirívóan szerepel (Iris arenaria, Gnaphalium arenarium, Gypsophila arenaria, G. paniculata stb.), végre balkáninak azt, a mely annak a félszigetnek jellemzője, de elterjedésével hazánkban is jellemző módon nyilatkozik. .4. A következő 235—238. és 246—250. oldalon előszámított növények keletiek-e vagy déliek, NYMAN-nak Conspectus florae Europaeae czímű munkájával, azután saját ismeretemből és herbáriumom alapján határoztam meg. A keletieknek földrajzi elterjedése, általában véve, hazánkkal vagy Alsó-Ausztriával kezdődik és halad délkelet felé, a déli növény elterjedését Spanyolországtól vagy Francziaország déli részétől számítom, déli irányban kelet felé. Tudvalevő, hogy NYMÁN munkája sem mindenütt pontos s a faj összezavarása a geográfiái elterjedést is összekúszálja. A fajnév is tévését jelenthet, a Succisa australis (W ULF .) inkább délkeletnek terjed. Általában mégis gyakran meg lehet különböztetni, melyik a keleti és délnyugati növény,
