Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
24 A vízi levél alapformái. 24 kenyebb és fogas, a szomszéd Naias mariná-éhoz hasonlóbb. Levelének bodrossága a felszint nagyobbítja, tehát a vízben a súlyát apasztja. Ezt czélozza némely széleslevelű Potamogeton lombjának gyenge ránczossága is. A P. pusillus meg a P. interruptus levele már keskeny, mint rendesen a lemerült növényeké (2. alapforma). A Potamogeton levele, mint látjuk, a vízi levélnek mind a négy formáját magára ölti, tehát mintegy összefoglaló kapocs a vízi füvek között. A vízi levélnek negyedik alapformája a széles tutajforma, mely a víz színén sütkérezik. Régen úszó levélnek (folium natans) nevezték, ámbár az életműködése a vízbeli helyváltoztatásnak (úszás) csaknem az ellenkezője. Az úszó, helyesebben sütkérező levél (folium apricans) jó széles vagy nagyon széles, tövi levélnyele akkorára nyúlik, mint a víz mélysége, a széles levéllemez tehát a víz színére jut, inkább kerüli, csendes állóvizet kedvel s a Balatonnak csak a partmellékére húzódik. A sütkérező levél keményded, jó kemény, egész bőrnemű, szárítva törik, széles kerekded, ritkábban hosszas ( Polygonum amphibium var. fluitans), vagy rhombforma (súlyom), hasítatlan, épszélű, ritkábban fogas (Nymphaea Lotus, súlyom), vagy négyágú (Marsilea), a visszája szőrös is (súlyom, Nymphaea neglecta), nem ritkán lilaszín vagy lilapiros, noha az élénk színt inkább a felszínén várnók. A sütkérező levél felszíne e helyett sötétzöld, fénylő, ezenkívül viasz vagy másnemű anyag vonja be, mintegy belakkozott, azért a vízcsepp róla, mint a vízi madár tolláról, könnyen és hamar lepörög. Ez a felszin a vízi növényt a hullám, valamint az esővíz ártalma ellen is óvja. A hévvízi tündérrózsa rokonságának a széles levele vékonyszerkezetű, mint a békatutajé, de a szétágazó vastag erezet erősíti. A vízi levél 2. és 4. alapformájának tanulságos kapcsolata a Salvinia natans (ruczaöröm, 8. ábra). Levélörve hármastagú, ketteje légi levél s a vízszinen szétterül (a 4. alapforma); harmadika gyökér módjára vékony szálakra foszlik, mint a máso7. ábra. A békatutaj hímje kerekded veseforma levelével, fent a hármastagú virága (elölről és hátulról) a kéttagú virágburokból nő ki. A-nál a vízi gyökér. csendesen pihen, a mozgás ellenére van, visszájával a vízen elterül, a színe pedig a levegőre tekint, tehát kétféle életmódot: légbelit és vízit folytat. A levél közül bukkan fel a virág a levegőbe ; az egész meglehetős nyugalomban marad, nem úszik, csak a kényszerű mozgatásnak enged. Ez a jellemző vízi lomb nem maradhatott hatás nélkül. A magyar nép a széleslombú víziek egyik tagját, a víz színén való elterüléséről, egész találóan békatutajnak (Hydrocharis, 7. kép) nevezte, mintha a béka rajta sütkéreznék. A vízi növényeknek ezt a csoportját, legszebbik tagjáról, a növénygeografiában tündérrózsa-alakzatnak vagy tündérrózsa-szövetkezetnek nevezzük. A csapkodó vagy hullámzó vizet természeténél fogva
