Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
215 hozzá hasonlót az alvidék helyein is láthatjuk. A botanikusnak ez a tapasztalat annál értékesebb, mert a flóra keletkezéséró'l nyújt a kezébe értékes bizonyítékot. A Balatonmellék hegyein a havasi növényfaj termete, egész biologiai viselkedése, tavaszi virágzása, valamint más szervezete is olyan, a minő a kiváló havasi fűé, sőt a systematikai rokonság is vele foglalja össze ezeket a ma alacsony vidéken termő sajátságos növényeket. Havasi fajtestvérökkel vagy teljesen megegyeznek, tehát az alvidékről változatlanul terjednek a havasi regióba, pl. Galium Austriacum, Leontodon incanus, Myosotis suaveolens, Parnassia, Globularia Willkommii, 1 Aethionema saxatile, a 142 oldalon említett lápnövények, a fásak közül pedig a Daphne , cneorum, — vagy csak kevéssé, s pedig leginkább relativ bélyegeikre, oly sajátságokra nézve különböznek, a minőt a füvön, tapasztalás szerint, az alacsonyabb és magasabb hegyi állomás szokott előidézni, tehát a bélyegök nem teljesen egybevágó (havasi képmás, helyi analogon), vagy végre sok balatonmelléki növény szervezete és életjelensége a havasiéval megegyező, a minő régen fent a havason volt. Ilyen megegyezést és kapcsolatot a Balatonmellék meg a Pilíscsoport erdőtlen lejtőin, kiváltképen a jobbára lemeztelenített és frisebb termőfölddel nem borított, ma már kisebbterjedelmű mészsziklás helyein és tördelékein, e két hegységnek őskori talaján látunk. Újabbkori keveredésnek és odahurczolásnak nem tekinthetjük különben a közbeeső helyeken talán másfajta sziklán is megtelepedtek volna. Ezenkívül hazánkban a havas és alvidék közt alig van olyan közlekedés, a mely a növények magvát vagy csíráját egyik helyről a másikra elszállítaná. Minthogy szűkebbkörű termőhelyükön kívül szaporátlanok, onnan el nem mozdulnak, csak rajta gyarapodnak ; minthogy nagyobb részöknek az elhurczolásra szervezete és alkalma sincs, tehát egyáltalán nem könnyen s az ősmészsziklán túl nem terjeszkednek; azért e helyen teljes bizonyossággal eredetieknek, őslakosoknak s az egykor magasabb mészhegyek vegetatiójából való ősmaradéknak kell tekintenünk, legfeljebb néhány más újabb tolakodott közéjök. A hol a föld frisebb, ott a növényzet, mindennapi tapasztalás szerint, napjainkig jobban keveredik s a karaktere a folytonos keveredésben elenyészik. De itt nem ilyen helyről van szó. A havasvidéki füveknek egyrésze alvidéken is elég szapora (Sesleria varia, Myosotis suaveolens, Aetliionema, Leontodon incanus, Polygala amara var. Balatonica, Galium Austriacum és var. Balatonense, Primula canescens), de némelyik szaporátlan, legalább a Balatonnál, pl. a Draba demissorúm, Arabis hispida Gyenes völgyeiben, a Thymus chamacdrys Keszthely partján, úgy hogy már ma is természetes pusztuló félben van s elpusztul a természet erői következtében, mint a hogy már ilyen a Balaton mellékén kétségtelenül sok meg is semmisült (a lápnövények). Megegyező sajátság a havason meg a Balaton mellékén a vegetatiónak kikeletkor gyors ébredése, kivált a korai virágzás pompázása. A havasvidéki vonást viselő növény a Balaton mellékén sem fejlődik sokkal tovább, mint a havason ; rendesen apró s tavaszkor virít (.Primula acaulis, Pulsatilla), épúgy, mint akármelyik havasi fű, ha az alacsony vidékre lesodródik vagy ilyen helyen tenyésztjük, — a forró nyár előtt érlel gyümölcsöt, úgy hogy a fejlődése folytán élvezett hőmérséklet, valamint a tavaszi fejlődés idejének rövidsége is meglehetősen megfelel a havasvidék hőfokának és az évi tenyészés nem hosszú tartamának. Egyszerű szervezkedése czélszerűen harmóniái akár a kikeletnek, akár l) Horvátország havasain meg a Balatonnál.
