Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A Balaton me I lék geológiája, s talajának összefüggése a növényzettel. 184 volt a kortársa. Mint gyengébb-szervezetű vízi füveknek, melyeknek most systematikai rokonsága meg van szakadva, a földön, a földben is könnyen nyoma veszett, csak a siófoki partban lelték némi maradványát. De ezekből már az utókor se fog sokkal többet földeríteni. A sikérebb víz vagy az őspart és ősláp keményebbszervezetű és rostos növényeinek szervetlenedett maradéka a tőzeg; nagyobbrészt az egyszikű füvekből és kórókból alakult. Ennek részletes tanulmánya a Balaton múltjára bizonyosan vetne még némi világot. Az ellenben bizonyos, hogy a midőn a diluviális tónak és vizenyős partjának a mai vagy a maihoz hasonló növényzete alakulni kezdett, már akkor a környező hegyen epochák növényzete virított el, akkor a mai vegetatió egyes faj kivételével már megvolt és fajilag kialakult vagy megújult. A nedves parton kivált az egyszikű füvek tulnyomósága vehető észre, melyek nagyon hosszú életküzdelmet vívtak itt ki fölmaradásuk érdekéből. Kétségtelenül ők meg a páfrányok itt a nedvesebb partnak a legősibb növényei, részben valószínűleg még a pontusi tenger mellékének füvei is. De az egyszikű füvekből a vízszinttől feljebb szárazi növények (pázsit-, sásfélék), s a kiválóan itt termő fákból és endemikus füvekből következtetve, a hegy magasabb regióiban más száraztéri növények is támadtak, vagy másutt keletkezvén ide jutottak. A Balatonmellék befüvesedése bizonyára már a fanerogám növények, az egyszikűek idejében történt meg, jóval a tó keletkezése előtt. Lent az egyszikűek kevésbbé változtak, a hegynek különböző regióiban a kétszikűek jobban tagozódtak. A hegy növényzete régibb, mert a part a tenger után füvesedett. A Balaton-felvidék szikláin termő régibb-időbeli növény, mint pl. az Aethionema, az Artemisia saxatilis, Thalictrum maius, Seseli leucospermum, a Scilla autumnalis, Sternbergia vagy a Badacsony szikláit bőségesen elborító Alyssum Arduini stb, a déli, keleti vagy nyugati parton, általában a fiatalabb partmelléken meg nem terem; viszont a vizenyős part füve csak a hegység völgyeinek nyirkos talaján nő meg, nem a sziklás száraz helyen. Azonban e termőhelybeli osztakozáson kívül, mely akárhol, másutt is megvan, a Balatonmellék növényzete a talaj szerint nem nagy mértékben változik. A mészhegység növényzete természetesen merőben különböző és egészen eredeti, -a kemény bazalté is innen ered. A másodkori mész- és dolomitszikláknak határozottan önálló növényzete van, olyan, a minő másutt csak a Balatonmellék lejtőivel egykorú és szerkezetileg egyező szikláin (Budapest, Vértes stb. Horvátország mészszikláin) virúl. Ez a mész ősi növényzete s hazánk flóraterületeinek egyik legrégiebbike és legérdekesebbike. Ez a sajátságos flóra a kiváló magyarföldi növényzet, a magyar flóravidék jellemző öve. Itt nyilatkozik a magyar és balatonmelléki flóra, a havas vidéken meg a homokon kívül, legnagyobb eredetiségében. A pontusi földrétegek némely helyén a vegetatió kisebb-nagyobb darabon bántatlan, s majd az oroszlánhaj (Stipa capillata) fehéres szálai, majd a Cytisus Austriacus meg a Taraxacum seroiinum sárga virággombja, az Orlaya grandiflora fehér ernyői, a vasvirág lilapiros virágsugarai tarkítják. E Cytisus (zanót), Taraxacum meg az oroszlánhaj a pontusi, harmadkori talajnak annyira jellemzője, hogy ezt már távolabbról is megismerteti. A hol ők nőnek, kétségtelen pontusi emeletből való a termőföld. A hagymás és gumós növény (Sternbergia, Allium moschatum,
