Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
162 Az el- és behurczolásra való szervezkedés. Sl i I jános szövetkezet, mely a szőrbe tapadva leginkább a házi állat útján terjed ; a marhajárás, marhaállás, juhjárás, itató körül sarjadzik s helyenkint a szúrós és tapadó bojtorján-raj nagy területen sok jó füvet kiszorít. Kórós, ízetlen teste, szúróssága vagy más alkalmatlan tagja miatt a jószág nem szivesen eszi, bántatlanul terjedhet. A bojtorjánszerv növénytagra vonatkoztatva, a «ragad, mint a bojtorvány» nyomán, minden olyan termésféle (40. ábra), a melynek keményebb, ragadó, tapadó, befurakodó, egyenes, görbült, horgas vagy más ilyesféle szőre, sertéje, horgocskája stb. van. Ennek hegyével, kampójával vagy más képződésével felkapaszkodik, felkúszik (komló), de leginkább szőrbe, tollba stb., ruházatba tapad (koldústetű), messzire elczipelteti magát s a növény faját elszaporíttathatja. Minthogy a növény bojtorjános szervezkedésének czélja a védekezés meg a földrajzi terjeszkedés, a ragadó szőr legkivált a gyümölcsös és magvas részeken fejlődik; de a bojtorján szerepét, a földbeli részt kivéve, a növénynek minden más tagja teljesítheti az egész fűtől kezdve a magvas gyümölcsig, a gyümölcsvédő kehelyig (nefelejts) vagy a fészekpikkelyig. 1 Gyökéren, a földbeli tőkén, gumón, hagymán mi czélja lenne a bojtorjánszőrnek ? Ha a bojtorjánszőr a fű szárán vagy a levelén van, mint a Galium Pedemontanum-én és G. Paris iense-én, G. Anglicum-on, G, Apariné-n, G. infestum-on, a Rubiá-n, Asperugo procumbens-erv a Balaton körül, a bojtorjános fű termése nem szemenként, hanem seregesen terjed, s a növényfajából egy-egy helyen nem egy-két szál, hanem mindjárt egész sereg individuum kel ki. Az ilyen fű — feltűnő biologiai megegyezés — rendesen egynyáréltű, vagy a tövön könnyen elszakad, tehát az egész könnyen széthurc^lódhatik. A magyar nép az ilyen egész füvével ragadó gizgazt ragadvány fűnek (Nógrádvm.) ragadáncs-nak, kollancsfű-nek 3 v. koldustetű-nék (a Balatonmelléken) nevezi. Galiumfaj (40. ábra é) és más ilyen ragadó burján kisebb-nagyobb darabját a mezőn legelő állat szőrébe tapadva nem ritkán láthatni. Ilyen ragadás könnyítette meg a Soria Syricá-nak hosszú útját a Balaton felé. ' Term.-tud. Közi. 1894. 235. — 2 A nyelvész kedvéért a népies hangzást írtuk -£«/lancs helyett. 40. ábra. Bojtorjános, ragadó termés, a a bojtorján termő fészke kisebbítve, b a párlófű termése, c az ördögbocskoré (Caucalis), d a varázslófűé, e a ragadványfűé, természetes ikertermés, f a nefelejts tapadó kelyhe, benne 4 termésszemmel (Term.-tud. Társ.).
