Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A part rétje vagy kaszáló füve. 145 Minthogy a felláp gyakran felvidéken, az álláp Alföldön van, tehát geografiailag is jól szétválik egymástól, megfelelőbbnek tartanám vagy földrajzi névvel (felvidéki és alvidéki láp) jelölni, vagy a láp elnevezését jellemző vagy alkotó növényzetéről kölcsönözni, mert ez a lápnak egyéb fizikai körülményeivel is egybevág. Felvidékünkön sásos, csátés, 1 szittyós mocsarat vagy lápot ismerek, Alföldünkön és dombos vidékünkön (Ecsed, Balaton- és Fertőmellék stb.) sphagnumláp vagy felláp nincs. A felláp vagy sphagnumláp (sphagnetum) az alkotó Sphagnum (tőzegmoha) nagy masszájától olyan, mint az óriás szivacs, tápláló vize mésztelen. A rá telepedő növény egész sajátságos, inkább havasi lápnövény. Ilyen nálunk az Aspidium cristatum, A. deorsi-lobatum, Oxycoccos, Empetrum, Molinia coerulea, Scheuchzeria, Calla, Scirpus alpinus. Andromeda, lCarex pauciflora, C. rostrata, C. canescens, Eriophorum vaginatum (E. Kerneri ULLEP.), Viola pubiiiervis, harmatfű, Epilobium palustre, Comarum, Pamassia, Ligularia, Pedicularis sceptrum Carolinum stb., a fásak közül a törpe fenyő, a kárpáti nyírfa, Alnus glutinosa, A. pubescens és var. Carpaticaj a rozmaringfüz, Salix pentandra stb. Az alföldi lápot meszes víz itatja, leginkább csátéféle fű (Cyperaceae), káka, szittyó, nád és más kisebb-nagyobb pázsit alkotja, de közéje más fű is keveredik, a páfrányok közül az Aspidium thclipteris, külsőleg feketéllő, szenesedő tőkéjével, az A. spinulosum és a hely természete szerint sok szép virág. Mohája a vízi Hypnum vagy Amblystegium, fája a kutyafa, a hamvas fűz, a kányafa, rozmaringfűz stb. Vindornyának a fája és más füve, meszes vize, valamint az egész alja ugyanaz, mint Alföldünk ingoványáé, csakhogy most a tápláló vízforrása megszűnvén, száraz rétté kezd alakulni. A 92. oldalon előszámított hegyi lápfüvei azonban alföldi jellemét egész megváltoztatták és eredetét egész rejtelmessé homályosították. Vindornya tehát alföldi jellemű láp volt havasaljai növényzettel, ezért a réti lápnak (síkláp) a sphagnetummal való áthidalása. Régi időben olyan is lehetett, mint ma a Hévvíz, volt víztükre is, süppedős karimáján sok csáté, pázsit, nád és más virágzó fű gyarapította a tőzegkeletkezést. XXIII. FEjEZET. A PART RÉTJE VAGY KASZÁLÓ FÜVE. Keskenyebb vagy szélesebb rét az egész Balaton mellékén van, és pedig a nádtalan helyen egész a vízig beterjed, a nádas parton pedig, a szárazabb talajon, a nád előtt szűnik meg. Baromtenyésztésre a vidék a könnyű itatás miatt is czélszerű, de a bakonyi oldalon a parti lapály sehol sem nagyon széles, a szőllőtermelés pedig a házi állattenyésztést a legszükségesebbre szorította. A nádas oldalon itató helynek egy-egy darabot kivágnak, s a jószág az apró vad sarjunádat lerágja. — Messzébbre terjed a rét a tótól Badacsony-Tomajnál, a szigligeti és tapolczai teknőben, a Hévvíz lefolyása mentén s Fenék körűi. Akaii és Szepezd környékén a part köves és meztelen. 1 A felvidéki magyar nép csáte'-)& a Sauergras; a balatonmelléki csádé = leveles gally. 2 Var. Carpatica BORB. ined. foliis obovatis obovatoque subrotundis, illis typi conspicue minoribus, apice rotundatis, inaequaliter denticulatis, hinc et inde obsolete biserrulatis, iunioribus subtus tenuiter pubescentibus (Tátra-Széplak). A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. II. köt. 2. rész 2. szakasz. 10
