Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
142 Vindornya lápja. XXII. FEJEZET. VINDORNYA LÁPJA. Minő volt Vindornya felszíne valaha, minő még most tavaszkor, meg nem mondhatom. Én csak 1896 július 11-én vizsgáltam (lásd a 92. old.). A környező hegy alakulása szerint kerekded formás medencze, köröskörül hegykarima zárja, mint a Grobniki mezőt Fiume fölött, tehát másforma vegetatio alakult benne, mint a Balaton felé nyilt tapolczai lápteknőben, havasaljai lápvegetatióját csaknem napjainkig megőrizte. Lecsapolás előtt süppedős tőzeges rét volt. Ha hiteles bizonyítékunk, s pedig WIERZBICKI-nek képekkel illusztrált kézirata, SZENCZY, HUTTER és WIERZBICKI írott növényjegyzéke a vidékről nem lenne; ha továbbá SzENCZY-nek a M. Nemz. Múzeum herbáriumában ma is meglevő Comarum palustre var. villosum-)a (tőzegeper) nem igazolná, alig hinném el, hogy 40—60 évvel ezelőtt Vindornya medenczéjének olyan növényzete volt, a minő ma inkább a Kárpátok lápján, vagy a máramarosi tengerszem tőzegmoháján (Sphagnum) terem. Havasi nyom különben a Hanság lápjából is ismeretes. 1 Ma a Balatonmellékén a tőzegmohának híre sincs. Hogy nincs-e ott a hamva, a Természettudományi Társulat serényen működő tőzegbizottságának lenne föladata kideríteni. A tőzegmohát kisérő növényzet azonban Vindornya lápjáról csak nem régen tünt el. Ilyen volt a WIERZBICKI lefestette, havasvidéki lápok füve : a tőzegeper, a láprozmaring (Andromeda polifolia), két harmatfű (37. és 38. ábra) meg a mohabogyó vagy tőzegbogyó (Oxycoccos). Ezeknek ma Vindornyán nyoma sincs, nincs a vidrafű sem (92—93. old.). Mai füvei közül a Carex nigra még szintén magasabbvidéki, a többi a lecsapolt helyen újabban összesereglett közönséges keverék, nyomasztó gyom. Vindornya most meglehetős kiszáradt, lapos rét, csatorna szeldeli át, a vizét elvezeti. Tőzeget ásnak rajta s a kiásott mélységben víz gyűlik össze. Van még kisebb nyirvese vagy csalit (betuletum), a pelyhes és csüngővesszős nyírfa eltéréseivel, mocsártölgygyei, kutyafa vagy ebsefa, enyves égerfa, rezgő nyárfa, fűzfa (Salix cinerea, S. alba, S. purpurea, S. fragilis), kányafa, vad rózsa (Rosa dumalis, R. coriifolia), szeder (Rubus discolor, R. pachyphyllus, R. caesius) társakkal. — Van Vindornyalak felé néhány feketekérgű fenyő is. A nyirjest sáros és vizes árok fogja körül, de az egész környéke csupa fű és kóró giz-gaza. Én ezt is, valamint a Vindornyának egész területét keresztül kasul átkutattam, de az említett növényeknek csak hült helyét láthattam. Az egész kiszáradt laposát az Agrostis alba L. (A. stolonifera aut.) összefüggő gyepszőnyege növi be, pirosló virágzatától nagy darabjai vöröslenek. Más pázsitja az ebüröm (Daciylis glomerata), a Holcus lanatus, Festuca elatior, Phleum pratense, Arrhenat herum elatius, Poa triviális, P. fertilis, Aira caespitosa, Calamagrostis epigeios, Lolium perenne, — továbbá sása a Carex stricta, C. nigra, C. hirta, C. hirtaeformis, C. pseudocyperus, a Scirpus maritimus, Sc. Tabernaeniontani, Sc. lacustris nevű káka, szittyók: Juncus obtusiflorus, f. articulatus, J. bufonius. 1 POKORNY: Verhandl. d. Zoolog. Botan. Gesellsch. I860., 289. old. — BORBÁS: Österreich. Botan. Zeitschr., 1886., 83. old., Vasvárm. növényföldr. 66. stb. old.
