Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

Hévvíz lápja. 133 földje reng és belapul a lábunk alatt, s a nyomás megszűntével rugalmasan fölemelkedik. A rudat a lápos talajba több lábnyi mélységre letolhatjuk, ha visszakihúzzuk, szénszinű ragadós sarat látunk rajta. A növényzete is réti lápról tanúskodik : Allium ctngulosum, Angelica silvestris, Cirsium olaraceum, Cyperus fuscus, Epilobium palustre, Euphrasia Rostkoviana, Odontites odontites, Gratiola officinalis, Sanguisorba auriculata, Serratula tmctoria, Tetragonolobus siliquosus, Triglochin maritimum Ezek a füvek, a Cirsium oleraceum kivételével, a Hanság lápján is hasonló módon szövetkeznek. Ilyen réti láp van kisebb-nagyobb darabon Lesencze-Tomaj és Tapolcza közt is, jellemző növénye a Mentha aquatica, Epilobium parviflorum, kiváltképen pedig a Melilotus palustris és var. perfrondosus (M. procerus G. BECKJ, melyet egyebütt a Balaton mellékén nem láttam. XX. FEJEZET. HÉVVÍZ LÁPJA. Hévvíz Keszthelytől északnyugotra ingoványteknőben nyugszik. 37 méternyi mély, meleg, nyilt és tiszta víztükrét fürdővé alakították, köröskörül magas fák: enyves égerfa, Cornus stolonijera, Prunus Padus, fehér és törékeny fűzfa, magas fekete nyárfa, fehér nyárfa, magas kőrisfa, kutyafa, kányafa, mocsártölgyfa, Celtis australis, cseresznyefa, árnyékolják, nád vagy fűzbokrok (Salix cinerea, S. purpurea) övedzik. Fák a lakóházak felé, a szilárdabb nyugoti oldalán vannak, másfelől a part süppedős-lápos s a megjárható láp a víz széléig beér; a keleti oldaláról nádas fogja körül. Hévvíz környéke, mint kisebbterjedelmű termőhely, egyike a vidék legnevezetesebbjeinek, növényzete aránylag a legváltozatosabb. A déli part szélében a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) kisebb-nagyobb virágjával gyakori, s Hévvíz patakát a Kis-Balaton felé jó messzire elkíséri. A tó vizéből itt-ott egy-egy kéve csuhu (Scirpus lacustris, Sc. Tabernaemontani) emelkedik ki, a víz szélén békalencse úszkál. Hévvíz lápján ritkább tóparti és más fű terem. A déli oldalon a Lhrincia hirta, Tlir. nudicalyx és Thr. subglabra gyakori a fűzbokrok közt levő gyepszőnyegen. Itt emelkedik a Cirsium palustre var. torfaceum, C. brachycephalum, C. Haynaldi, Angelica montana, Sonchus arvensis, S. uliginosus, Epilobium parviflorum, E. adnatum, Alisma Plantago, Ranunculus acer, Carex distans, Senecio barbareifolius, Juncus obtusiflorus, J articulatus, sok sárgavirágú fű, az említetteken kívül a Leontodon hastilis, L. hispidus, Tormentilla, Lotus tenuifolius, Bielens tripartitus, Inula Britannica, Hypericum tetraptei um, Ranunculus repens, Pulicaria dysenterica, Roripa silvestris, R. palustris, R. amphibia. A láp harasztja az Aspidium the lip te ris. A keleti oldal nádasán kívül süppedős helyen Crepis paludosa, Parnassia palustris, Cirsium rivulare, Selinum carvifolium, Thysselinum palustre, Teucrium scordium var. Pannonicum, Rumex limosus, Galeopsis speciosa, Polygonum lapathifolium, P. minus var. albiflorum, P. mite, Aira caespitosa és var. paliida, Oenanthe phellandrii, Rubus caesius, Cirsium canum, Agrostis stolonifera, Pedicularis palustris, Ulmaria ulmaria discolor és U. subdenudata, Pastinaca sativa, Galium palustre..