Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
123 A mocsári növény szövetkezet egymásra következése. Keleti-eredetű a Salix Babylonica és S. blanda. Délibb-jellemű fa a Betula pubescens var. subbiserrata, Salix palustris és A. purpurea. Siófoknak kötöttebb-talajú ligetjében erdei fenyő, nyárfa és mocsártölgy nő. A Sió nyugoti partján van a legnagyobb és legrégibb nyárfaliget. Fonyódnál, Lellén és különösen B.-Földvárnál a feketekérgü fenyő (Pinus nigra ARN .) a vízmelléki homokon gyönyörűen díszlik. Végre a parton, kivált a parkozott helyen, sokféle kerti fa: aranyzápor, közönséges és piros koronafa (Robinia pseudoacacia, R. hispida), fehér hársfa, orgonafa, Badacsony alatt a Hableány-vendéglő kis parkjában a Syringa Josikaea is, jegenye nyárfa, bálvány fa, kőrislevelű juharfa, Keszthely és Gyenes közt fekete diófa, kerítésben a krisztusakácz (Gledischia triacanthos) gyakori, a füredi parton pedig még más exotikus fa is díszlik, de e kényszerített dísz méltatásával a Balatonmellék természetszerűségét túllépni nem akartuk. A keszthelyi gazdasági iskola telkének kerítésében a narancseper (Ioxylon vagy Maciura aurantiaca) hasznos. XV. FEJEZET. A MOCSÁRI NÖVÉNYSZÖVETKEZET EGYMÁSRA KÖVETKEZÉSE. A Balaton partszélének nagy része, a növényzetét tekintve, aránylag még elég fiatal, a víz a déli partról és völgyekből még nem nagyon réges-régen vonult el, s rajta a befüvesedésnek rendes sorozata, minden foka mindenütt még létre nem jöhetett, ma pedig, a keskeny partszegélyen, a kultúra nem engedi az ősi zavartalan és korláttalan továbbfejlődést. A bakonyi part szélének csendes vize szinén puha-szerkezetű növény pihen, rostja (edénynyaláb) vékonyka, a növény parenchymájában csaknem elvész, s még ha némelyiknek a levele kitelelne is (habrózsa), a nagyobb rész őszkor nyom nélkül elpusztul és így pusztult el a Balaton sejtes növényeinek nagy része, számtalan ezreden keresztül. Ez a parti növényzetnek első szövetkezete (formatio malacophytorum). A parti puha, nem rostos növényekből tehát tőzeg nem lesz, gyengeségök és könnyen rothadásuk következtében ritkán kövesedhettek vagy másolódhattak le a földrétegben, úgy, hogy az első szövetkezetnek őskori növényei jórészt nyom nélkül tűnhettek el a föld szinéről. Ezért van a systematikai folytonosságuk és rokonságuk élesen megszakadva. A puha fű legfeljebb pusztulásával a part sarában hozzájárul, hogy a fenék más mocsári fű megtelepedésére és további megélhetésére alkalmasabban előkészüljön. A füvesedésnek további folyamatára nézve a bakonyi meg a déli part eltérő. Abból ítélve, a mit látunk, a bakonyi parton a gyenge füvekre mindjárt a keményebb nád következik, sőt a megtelepedő nád ad nekik ezután védelmet. A nádas a parti növényzetnek kor szerint második szövetkezete. A déli kemény part befüvesedése rostos (prosenchyma-szövetű) egyszikű, apróbb csátéféle füvekkel kezdődik, mostani megtelepedésöket a parton — szemünk láttára — sem a tündérrózsaalakzat tagjai, sem a nád meg nem előzik. A déli part némely helyén, pl. PusztaSzántód meg a parti homokturzás között, az ott maradt vízben a nádas éppen úgy viseli magát, mint a bakonyi part vizében.
