Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A Balatonpart füvei. 119 Ragadvány féle: a Galium maximum, G. palustre, G. verosimile, G. elatum var. brachyastrum. Valerianaféle: a Valeriana officinalis, V. dioica. Hélyakútféle: a Succisa pratensis. Fészkes fű: Inula Britannica, Eupatorium, Tussilago, Achillea asplenifolia, Gnaphalium uliginosum, Aster Pannonicus, két Pulicaria, a farkasnyílfű, Senecio barbareifolius, S. tenuifolius, S. paludosus, Artemisia vulgaris, Sonchus arvensis, S. uliginosus, Cirsium brachycephalum, C. palustre var. torfaceum, Scorzonera parviflora stb. Sáros és iszapos helyen a Lythrum liyssopifolium, két iszapsás, J uncus ranarius, Inula Britannica, két Pulicaria, Rumex maritinnis, R. limosus. Teucrium Pannonicum, Veronica Anagallis aquatica, V. acutifolia, V. scutellata, V. Velenovskyi, V. Kovácsii, Roripa palustris, Erythraea pulchella, Gratiola officinalis, Ranuncuhis Sardous var. Mediterraneus, R. sceleratus, Caltha cornuta, a Buda három faja, a Potentilla supina, lóhere, Gnaphalium uliginosum, Gn. luteoalbum serglik össze; itt-ott a sáros parton eltörpülve a Ranunculus trichophyllus nyomorog. A hol a partról a víz elvonul, tehát a legfiatalabb partszegély új földjén a legközönségesebb, újabbkori települők (iszaptelepülők) szaporodnak el: töméntelen keserűfű, farkasnyíl, menta, lósóska, hagymaszagú fodorka, Epilobium, füzényfű, Roripa silvestris, Lysimachia,smlófíí, métely kóró, békakorsó stb. Séd mentén kevésféle a vegetatió. — Oka egyrészt a víz keskenysége és sekélysége, másrészt az, hogy a jószág is letapossa vagy lelegeli, nyáron pedig a séd gyakran kiszárad, tehát állandó kisérő növényzete meg nem maradhat. Kisebb sédet a csermelybürök szokott benőni. A melléke általában csaknem olyan, mint más vízpart, csakhogy annyiféle kisérő fűve még sincs. Elég változatos a sédparti vegetatió Almádi Remete-völgyében, hol a part mellett sokféle menta, Scrofularia Ehrharti, Epilobiumok, Arácson ugyanez, Knautia Pannonica, Pulicaria dysenterica, Récsén ugyanezek, az örvénygyökér, másutt Catabrosa, Tussilago, acsalapu stb. terem. Vörös-Berény Malomvölgyének kezdetén Veronica beccabunga nő a séd sarában, egyetlen helyen a tó mellékén, kövér levelével. A Glyceria plicata csak a Pinkóczi-csárda környékén (Almádi) ismeretes. A savanyú víz kifolyásának földje Kis-Eörs partján vöröses, mint Vasvármegyében a vasas vizeké, de kevés növény kiséri: a fekete nyárfa csemetéje, közönséges Polygonum-, Bidens- és Atriplex- fajok, Alisma pl., Malachium, Echinochloa crus gal Ii. Butomus, Pulicaria dysenterica, Cirsium canum stb. A hol a parthoz közel sem nádas, sem füves mező nincs, hanem a hullámkihányta laza homokgát domborodik, pl. Szántód majorsága alatt, ott természetesen csak szárazföldi gyom, kivált homoki fű kezd megtelepedni (127. old.). 34. ábra. A Polygonatum latifolium kétmagasságbeli fa és b) ikerlevele.
