Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
110 Parti növény alakulása víziből biologiai alapra. kodik. Ellenben az Alisma natans L. töve a pázsitlevelekkel törpe marad, egy czikkje hosszúra nyúlik, azután a víz szinén sütkérező' levelei a megnyúlt száron eltávolodnak egymástól, mint a felemás Potamogeton-é, tehát az elsőnek alakjára a második átformálódhatik és viszont az első is a másodikra törpülhet. A víziből partivá és szárazföldivé való alakulásnak még sok más példáját idézhetnék, de már csak keveset említünk A part sáros vagy nedves helyén virágzik a Senecio barbareifolius még az Allium angulosum, a part száraz lejtőin pedig jv jm a Senecio Jacobaeus meg jfc ^ Qa jfím az Ali. montanum. Köztük rÁNiL/ gSjx MjWJ melyek szigorúbban össze ^ ^ messzire nem haladott ala^^^ ^^ ^^^^^^^^^ ^^ ^^^^ ^^^ ^ ^^ ' nunculus^ m^ty van bios), azután olyan, mely a vizes vagy sáros parton, de a száraz helyen is megnő( R. repens, R. Sardous stb.), végre van egész sereg szárazi, sőt havasi faja is. Többi példát lásd a vízi növények áttekintése czikkünkben, a 6 —8. old. Ellenben a szárazföldiből való származásnak azt az esetét, a melyet SCHENCK elénk állít, megvitatás nélkül nem hagyhatom. Nem, mert SCHENCK a Potamogeton-1 szárazföldiből vízi fűvé alakulásnak hirdeti, holott ma szárazföldi Potamogeton sehol sincs, talán nem is volt, a melyből a vízivé alakulást levezethetnénk. A Potamogeton-nak teljes rokonsága s mintegy 60 faja mind vízi, a vízi formálódásnak minden fokát látni rajtok, csak a szárazföldi kapcsolatot nem. Nem lehet helyes iránya a természettudományi kutatásnak, ha az ismeretes vagy tapasztalható tényekel mellőzzük s helyette a nem levőben keressük a kezdet és továbbfejlődés fonalát. Hogy a Potamogeton szárazföldi növényből alakult át, s pedig először a ma 31. ábra. A nyilfű (Sagittaria sagittifolia) kisebbítve. A a virágzó szár teteje fent a hímes, lent a termő virágokkal (egylaki). B a termésszemek csoportja, a középről egy rész eltávolíttatván. Egyegy termés a nyírfáéhoz hasonlít, két oldalról zászlós. A alatt a taraczk végén gumó, C ugyanaz, a mint új növénynyé kezd kinőni, a-nál a fejlődő állevelek, lent a gyökérfejlődés kezdete. D a fiatal nyilfű, b-né\ a lemeztelen állevelek, c a rendes lemezes nyilas levél (ENGLER U. PKANLT i. művéből).
