A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Istvánffi Gyula: A Balaton moszatflorája
8 Bevezetés. tőzegképletek megvizsgálásáról; Tud. Akad. Math. Term.-tud. Közlemények, XXXIII, 1888, 211. 1.), de ezenkívül bizonyos moszatokat szárítva is tettem el; az így konzervált anyag meleg vízzel felengesztelve, jól vizsgálható, mint ezt Afghanisztánból származó Algák feldolgozásánál tapasztaltam és leírtam Notes on Afghanistan Algae (Journal of the Linnean Society Bot., XXI, 1884, p. 241—250.) czímű dolgozatomban. A természet különben maga is konzerválja a moszatokat, így a Balaton partjain gyakran találunk Alga-kat nagyobb tömegekben megszáradva, ezek ilyenkor nemezes szövedéket, bőrnemű hártyákat alkotnak, hasonló előfordulású moszatokat írtam le a meteorpapirról szóló dolgozatomban (Természetr. Füzetek, XIII, 1891, 144. 1.). A plankton meggyűjtésénél ugyanezt az eljárást követtem, a csolnakból hálóval megszűrt planktont porczellán tálban, osmiumsavval fixáltam s így tettem el üvegekbe; hazatérve állomásomra, miután a gyűjtés leülepedett, leöntöttem róla az osmiumsavat s alkohollal feltöltve, konzerváltam az anyagot. * * * A Balaton növényzetének elosztása meglehetősen eltér a más tavakról adott leírásoktól vagy schemáktól, itt a növényzetet oly övekre osztani, mint a nagyobb mélységekkel rendelkező tavakban, nem igen lehet, mert a megfelelő zónák hiányoznak. így például fölemlíthetem MAGNIN beosztását, ki a Jura hegység tavait vizsgálta 1 s a növényzet elosztását uraló biologiai feltételeket fejtegette. 2 Szerinte a tavak flóráját a partok, a mélységek s a plankton flórája alkotja. A parti flora azután hat különböző tenyésző övre oszlik, és pedig a Carex-, Phragmites- és Scirpusfajok képviselik a három első övet, mely 3 m. mélységig terjed, a 4-ik övet a Nnphar-fajok teszik, ezek 3 — 5 m. mélységig hatolnak, az 5-iket a Potamogeton-ok, melyek 6 —8 m. mélységben gyökereznek, végül a 6-ikat a Char a-fajok 8—12 m. között tenyésző serege alkotja. A mélységek flóráját kizáróan csak Mikrophyton-ok teszik, a pelagikus flora pedig Utriculariák-ból és Ccratophylluni-ból áll. Ilyenforma az a beosztás, melyet F. BRAND adott a Würmsee-ről szóló dolgozatában. 3 Ez a tó a bajor fensíkon, 583 m. magasban fekszik (az Északitenger fölött), felülete 56 • kilométer, s legnagyobb mélysége 114 m. 1 MAGNIN: Végétation des lacs des monts Jura; Comptes Rendus de l'Acad. des Scienc. de Paris, CXVI, p. 535 2 MAGNIN : Conditions biologiques de la végétation lacustre; Ibid., CXVI, p. 905. 3 F. BRAND: Ueber die Vegetationsverhältnisse des Würmsees und seine Grundalgcn; Botan. Centralbl., LXV, 1896, p. 1 sq.
