A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)

Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája

61 2. Span gill a fragilis LEID V. E szivacsfaj a Balatonban szintén igen közönséges. Előfordul a Spongilla lacustris-sza! keverve, vagy egy- < ____ magában is, de soha sem elágazó, BSK^^ hanem sima felületet képező telepekSzemes,^ Szántód, ^Keszthely, ^ad^pekben fordul elő, ^ de nem ritkán || 'f'ij^StP ' : | res, szürkésbarna, piszkossárga, ritkán tenyészik, míg a Spongilla lacustris ||| $ 'L^^t^.y^j dul elő nagyobb mennyiségben. 'Mv^ííÉfÉj^li^'v'Mí 3. Spongilla Cartcri BOWER BANK. (42. ábra.) Ezen érdekes szivacsfajt a Balatonban, B.-Eüreden MARGÓ T. fedezte fel, és Európában csak is itt tenyészik, még pedig roppant nagy mennyiségben. A rendelkezésemre álló példányok legnagyobb részét saját magam gyűjtöttem, azonkívül kaptam pár példányt még LÓCZY LAJOS tanár úrtól is Különösen az uszodának víz alatt lévő farészeit lepi el és a víz tükre alatt 1 -2 deciméter mélységben már valóságos szivacsmezőket képez. — 1 2 méternél mélyebben nem igen található. Bevonja az egyes fürdőkabinok válaszfalait, lépcsőit, faczölöpöket stb„, a hol azután 1 decim, széles, 2—3 dm. hosszú telepeket is alkot. A telepek képzésére különösen jellemző, hogy az egyes egyének mindig jól kivehetők, 2—2*5 cm. hosszú, 08 1 cm. széles újjalakú nyúlványt képeznek, melynek közepén a közös kloaka és a végén levő nyilása többnyire igen jól látható. Szine piszkosfehér, barnás. Az amphidis32. ábra. Spongilla Carteri Bow.