A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)

Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája

Ma s ti gop h o ra

. 43 Ezen héjj nem valóságos pánczél, mint pld. a Phacotus héjjá, hanem inkább a Chlamydomonadidákra emlékeztető'. Ép ezen okból nem sorolható ezen alak a Phacotidák családjába; átmeneti alak ez a Chlamydomonadidák és Phacotidák között. A plasmatest nem mutat alakjánál egyéb eltérő sajátságot. A test kétoldali kihúzottsága sem egyforma ; vannak egyének, melyeknél alig szembetűnő, másoknál pedig igen excessiv (35. ábra). A burok nem mindig színtelen ; vannak sárgás, de kissé barnás burokkal ellátott egyének is. A test mellső részéről nyúlik ki két, sokszor 15 u-t elérő, hosszú, aránylag vastag ostor, mely mindvégig megtartja vastagságát Az ostorok alatt pedig van a két typusos vacuolum, mely úgy fekszik, hogy csak az egyén keskeny oldaláról látható mindkettő (36. ábra); rendes állásban, mikor a zooidok széles oldalát szemléljük, egymást fedve egybe olvadnak. A lüktető üröcskék átmérője 3 JJ.. Ezek alatt foglal helyet a kis, 3—4 jx-t elérő hólyagalakú mag is, mely többnyire már élő állapotjában is jól szembetűnik és igen kis magtestecskét zár magában. A chromatophor typusos cJűamydomonas-szerií; tisztán látszik sokszor azon parallel fekvő zöld csíkokat feltüntető chlorophorréteg, melyet SCHMIDLE' és legújabban DILL

? több Chlamydomonasféléről írt le, és melyet eddig minden Chlamydomonadidán megtaláltam és a Carteria-félékről ismertettem is (1. 35. ábrát).

3 A mag alatt, ugyancsak a test hossztengelyében van egy középnagyságú 3—6 ;j. átmérőjű gömbölyded pyrenoid, mely vastag keményítőburkával, a Spirogyra-félék ismeretes «amylum magjaira» élénken emlékeztet. A szemfoltot nem minden egyénen lehet látni ; ott azonban, hol láttam, vagy a sejtek mellső harmadában fekszik, vagy pedig és ez a ritkább eset, egészen alul a test végében helyezkedik el; mindenkor azonban aránylag nagy l

1/, ;x átmérőjű gömbölyded képlet, mely a Chlamydomonasok stigmájával minden tekintetben megegyezik. A szervek egymáshoz való állása tehát egészen typusos ; a sajátságos testalak legfeljebb annyiban módosítja a szervezetet, hogy a szemfolt, követve a test kétoldali kihúzódását egészen a szélekre, a legvékonyabb részre húzódik (35. ábra) és csak némelykor látható még a felduzzadt rész peripheriáján. A test alkatrészeihez tartozik még azon nagyszámú kisebb-nagyobb göm3J. ábra Vegetativ rajzósejt Kbl. 440-szer nagyítva A chlorophor hossziránti chlorophyllszalagokból áll. A vacuolumrendszerből csak egy lüktető üröcske látszik. Az ostorok typusos állásúak. jó. ábra. Ugyanaz keskeny oldaláról tekintve. Mindkét vacuolum látszik. Kbl 440-sz. nagy. 1 SCHMIDLE W.: Chlamydomonas Kleinii n sp. (Flora 1892.) p. 145 2 DILL O.: Die Gattung Chlamydomonas (Pringsheim's Jahrbücher f. wiss Botanik. 1895 ). 3 FRANCÉ R. Adatok a Carteria ismeretéhez (Természetr. Füz. 1896.) 18. 1. I. szines tábla