A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)

Pantocsek József: A Balatoni kovamoszatok

116 A Balaton kova nioszatai. Valvis linearibus, angustis, 51'3 |x longis, 6'3 ;x latis, ad polos attenuatis, pro­ductis, rostratis; poris carinalibus productis, 7—8 in 10 pi; striis invisibilibus. Balatonparti tócsákban: Siófok (XVII. tábla, 351. ábra). XXX. NEM: Stenopterobia BRÉB. 1867. Oszlánykák Nitzschia-kcpiíek, 2 gerinczéllel. 248. Stenopterobia hungarica PANT . n. s. Sejtek nyújtottak, könnyedén, S-szerűen hajlítottak, tompa végekkel, mindkét oldalon egy-egy gerinczéllel. Gerinczéli likak nagyok; sávok harántan, egyközűen, párhuzamosan haladók, a sejt közepén, hosszirányban csupasz sáv által megszakít­vák. Sejt hossza 111—112[x, szélessége 6" 3—6 5 jx, gerinczéli likak száma 10[x-ben 5, sávok száma 10 p.-ben 14. Valvis elongato-sigmoideis, 111 — 112 jx longis, 6'3—6"5 p. latis, cum polis obtu­sis; carinis duabus, marginalibus; poris carinalibus, validis, 5 in 10//; striis trans­versis parallelis, 14 in 10 //, medio valvae, per vittam longitudinalem interruptis. Fehérvári Sóstóban (XI. tábla, 279. ábra). Igen nevezetes faj, melynek rokonát a Stenopterobia anceps (LEWIS) BRÉB. LEWIS Cornwallisból, Észak-Amerikából, HERIBAUD fosszilis állapotban De Vaussiviere­bó'l Francziaországban s legutóbb O. MÜLLER : «Bacillariales aus den Hochseen des Riesengebirges > czímű munkájában, a «Grosser Teich»-ból ismertetik. A Stenopterobia-nem átmenetet képez a Nitzschia-nemtó'l a Surirellák-hoz, mely utóbbitól nemcsak alakja, de főkép a hiányzó oldalszárnyak által különbözik. A Nitzschia-nemtől elütő a 2 gerinczél által. Recedit per datam diagnosim species nostra a similima Stenopterobia anceps (LEW.) BRÉB. quam LEWIS in America boreali, loco classico Cornwallis rencenter collegit. In statu fossili ex Gallia in striatis diatomaceis ad de Vaussiviére sitis, a cl. fratre HERIBAUD detecta. Ultimo tempore, autem a clar. diatomologo germanico O. MÜLLER in statu recente in lacubus subalpinis in monte Riesengebirge in Silesia sitis, detecta et ab eo in opere suo: «Bacillariales aus den Ilochseen des Riesen­gebirges» pg. 33, perlate descripta. Genus Stenopterobia transitum fecit inter Surirellas et Nitzschias. A Suri­rellis jam defectu alarum, a Nitzsehiis ob carinas binas distincta. TRIBUS: SURIRELLOIDEAE. XXXI NEM : Cymatopleura W. SM. 1851. Héjoldal kerülékded, egyenes vagy behúzódott oldalokkal; héj-felülete ha­rántan hullámos, gyöngysoros oldalokkal; hullámhegyek finoman sávozottak, hul­lámvölgyek pontozottak; övoldal vesszőképű, hullámos szélekkel. Festőanyagtartók a héjoldalokon felfekvő karélyos lemezek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom