A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Pantocsek József: A Balatoni kovamoszatok
ELŐSZÓ. A magyar tavak kutatását évtizedek óta sikeresen folytatván, el sem képzelhető, hogy hazánk legnagyobb tavát, a költői Balatont több izben nemcsak egyedül, de 1897. április havában THUM, a híres lipcsei mikrographus társaságában fel ne kerestem volna. Kutatásaim czélja a kovamoszatok gyűjtése és feldolgozása volt. E czélból a Balatonnak nemcsak a tó felületén lebegő pelagikus alakjait gyűjtöttem össze erre alkalmas plankton-hálóval, de a tó fenekén, az iszap felületén élőket merítő segítségével, a tó partján, növényeken, köveken, czölöpökön és a tócsákban élőket pedig közvetetlen gyűjtéssel. Sok fáradsággal és viszontagsággal járó gyűjtéseimet, mondhatom, siker koronázta, mert feldolgozási módszerem által sikerült nemcsak szebbnél-szebb, szemet gyönyörködtető mikroszkopiái készítményt előállítani, de azoknak górcső alatti türelmes átkutatásával 300-nál több ; o kovamoszat-fajt és alfajt, és ezek közül systematikusaink nem kis megbotránkoztatására nem egy új fajt is meghatározhatni, és így a balatoni életre vonatkozó ismereteinket nem kis mértékben növelni. Mert ámbár ISTVÁNFFY GYULA barátom a balatoni bizottság kiadványaiban 1897-ben megjelent «A Balaton moszatflórája» czímű jeles és eredeti munkájában a kovamoszatokat is teljesen felkarolta, azoknak 151 faját és 70 válfaját leírja és ismerteti, e dolgozatommal e jeles munka kiegészítőjeképen annál is inkább a nyilvánosság elé véltem léphetni, mert a természettudományi kutatások akkor eredményesek, ha a természetbúvárok czéltudatos búvárkodása s együttes működése a tudományt az őt megillető polczra emeli, s ez által lerántja a rejtélyt borító sűrű fátyolt. Ezt a czélt a természetbúvár, ép úgy mint a szorgalmas méh, vagy a fürge, fáradhatatlanul dolgozó hangya, csakis a helyes munkamegosztással érheti el, mert manapság, mikor a leíró természetrajz oly óriási arányokban fejlődött, teljes lehetetlenség arra gondolni is, hogy egy természetbúvár a természetrajznak egy egész országát í*
