A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)

Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája

Mastigophora. 15 NEM. Oicomonas KENT. 41 Oicomonas Termo (EHRB.). A keszthelyi parti mocsárban (1893. márcz. 25.) a kis-balatoni, diásszigeti mocsárban (1893. márcz. 26., máj. 22., nov. 29.) a Sió holt vizében (1893. márcz. 28.), a szántódi parti nádasban (1893. márcz. 27., júl. 20.) és még számos más helyen is constatálhattam ezen kis alakot. NEM. Cyathomonas FROMENTEL.

1 42. Cyathomonas truncata (FRES). Hasonlókép igen közönséges faj, mely az előbb említett lelőhelyeken gyakori. CSAL. BICOEC1DAE STEIN. NEM. B I C O S O e C a JAMES-CLARK. 43. Bicosoeca lacustris J. CL. Csak egy ízben figyelhettem meg ezen kevéssé ismert fajt a Sió beömlésénél, hol a köveken élő Cladophorákra tapadt (1893. ápr. 22.). CSAL. HETEROMONADIDAE BÜTSCHLI. Alcsal. Monomonadinae Btsch. NEM Monas (

EHRENBERG) EMEND. STEIN. 44. JHonas Guttata EHRB. Gyakori és a rothadó vízre jellemző faj, melyet legelőször a keszthelyi parton (1893. márcz. 26.) találtam és azóta számos helyről jegyeztem fel. 45. Monas vivipara EHRB Keszthelynél a Balaton vizében (1893. máj. 21.) és a Kis-Balaton úgynevezett ó-folyásában (1893. év márczius 26.). Ezen ázalékállatkát három alakban ismerem. Nevezetesen vannakhosszúranyúlt féregalakú egyének, melyek felületükön rendesen szemcsenélküliek (8. ábra). A második typust képviselik a némileg asymmetrikus Cryptomonas (9. ábra), vagy Polytoma spicata-alakú (10. ábra.) egyének, melyek (8-11. ábra) q» í 8—II. ábra. Monas vivipera EHRB. sp. Különféle alakjai 880-sz. nagy. 1 BÜTSCHLI ezen alakot a Cryptomonadineákhoz sorolja; én természétszerű helyét a Cercomonadineáknál vélem találhatni.