A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)

Istvánffi Gyula: A Balaton moszatflorája

V. A SCHIZOPHYCEÁK OSZTÁLYA. A WARMING-féle beosztásnak megfelelően a meleg vizek Schizophycedi külön csoportba osztatnak. A Balaton körül ez a csoport a hévizi meleg tőzegláp tenyészetében nyer kifejezést. — Ennek moszattenyészetét jóformán az alább íelsorolt néhány Schizophycea teszi, melyek között elvétve jelennek meg a Bacillariaceák. Ez az osztály a hévizi tóban jelenik meg. A hévizi tó. A hévizi tőzegláp meleg vize, habár kissé messze esik a Balatontól, mégis a vizsgálatba bevonatott, mert a «hévizi árok» nevű csatornával összeköttetésben áll a Kis-Balatonnal. A meleg tőzegláp moszatokban aránylag nem nagyon gazdag, a Schizophyceák (Lyngbya smaragdina és L. Martensiana) szép zöld bársonyos bevonásokat alkotnak, melyek fölszakadozva a víz szinén is úszkálnak kisebb foltok alakjában. A hévizi fajok közül jellemző melegvízi lakók a Spirulina subtilissima KÜTZING, var. thermalis MENEGHINI, csavarosan fölpödört Schizophycea és a Navicula appendiculata (C. A. AGARDH) KÜTZING, var. budensis GRUNOW és a Cosmarium leve nevű csinos Desmidiaceap melyek (1. a Margit-szigeti vízesés növényzetéről szóló dolgozatomat Magy. Növ. Lapok. 1892.) a budai hévvizekben is előjőnek s a Margit-szigeti thermára nézve igen jellemzők. Ezeken kívül más igazán thermalis fajt itt nem találtam, mert a Nitzschia thermalis tudvalevőleg hideg vizekben is él, tehát nem kizárólagos melegvíz lakó. A hévizi árokban jórészt ugyanez a növényzet uralkodik s az árok oldalain a Lyngbya bársonyos zöld bevonásai nagy foltokat alkotnak. A Héviz állandó vizsgálata a fajok számát mindenesetre gyarapítani fogja. 1 A WITTROCK, NORDSTEDT, L.\GERHEiM-féle: Algae Aquae dulcis Exsiccatae-ben, Fascic. 27. 1896. 1274. sz. alatt közöltem a Margit-szigetről.