A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Istvánffi Gyula: A Balaton moszatflorája
II. A GLACIALIS NÖVÉNYEGYESÜLÉSEK. A BALATONI HÓ FLÓRÁJA. A Balaton moszatvilágának vizsgálata közben fölmerült az a kérdés is, vájjon a hó szinén nem élnek-e szintén moszatok, mint akár az északi vidékek haván, vagy a magasabb hegységek hómezoin ? A hó növényzetére vonatkozó ismeretek történetét ennek kapcsán nem lesz érdektelen vázolnunk, főleg azért nem, mert fényesen mutatja, hogy mily nehezen tör utat magának az új, az eddigiektől eltérő felfogás még a tudományban is. — A legelső adatokat DE SAUSSURE-nek 1 köszönjük, ki a havasok physikai viszonyainak kutatása közben, a hó vörös színére figyelmes lett. A hónak és jégnek flórájával H. B. DE SAUSSURE óta, tehát 1760 óta számos kutató foglalkozott s már meglehetős számra rug a hóban tenyésző moszatflora. SAUSSURE 1760-ban a Brévent tetején (Savoyában) akadt vörös hómezőkre, ott a helyszínén megvizsgálta e tünemény okát, s azt találta, hogy a vörös színt valami vörös finom por okozza, «terre rouge de la neige», mely 2—3 hüvelyknyire hatol a hóba. A híres sarkkutató, JOHN Ross révén lett azután ismeretes a sarkköri vidékek vörös hava, Ross 1818-ban Amerika sarkköri tájain hajózott s elhagyván a Cap-Yorkot (Grönland nyugoti partjain 75° 57' é. szél. a.), augusztus 17-én vörös sziklás partokra bukkant; az 500 — 600 láb magas, tengerbe szakadó sziklás partokat borító hó pompás karmazsin vörös volt, ezért kapta ez a part, illetőleg ez a szirtcsoport a Crimson Cliffs elnevezést. A vörös hóból próbákat hoztak haza Európába s itt azután a tudósok vélekedése rendkívül megoszlott. ROBERT BROWN a vörös festőanyagot helyes érzékkel a moszatokhoz sorolta, WOLLASTON kémiai vizsgálat után szintén növényi természetűnek nyilvánította. FRANCIS BAUER angol botanikus rozsdapenészt látott benne s el is nevezte épp ezért Uredo nivalis-nak, mi ellen ELIAS FRIES , a nagy svéd gombász azonnal tiltakozott és a kérdéses organizmust a Chlorococcum genushoz tartozó vizi moszatnak nyilvánította. WRANGEL báró pedig azt a véleményét fejezte ki, hogy e növény valószínűen a LIECHTENSTEINféle, ú. n. «levegőbeli zoophytonoktól» származik. (CHLADNI, az ismeretes physikus pedig meteor-pornak tartotta a szóban forgó szervezetet.) Végre is C. A. AGARDH, a jeles svéd algologus döntötte el a kérdést, ő 1823-ban kapott a Ross-tól hazahozott próbákból s a festő szervezetet a moszatokhoz sorolta s egy új nem típusát látta benne. Ezt az új nemet Protococcns-nak nevezte el s megtartván a BAUER-féle faj nevet, Protococcns nivalis (BAUER ) C. A. AGARDH néven vezette be a tudományba 1 WITTROCK : Om snöns och isens flora etc.
