A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Istvánffi Gyula: A Balaton moszatflorája
14 Plankton-növények a Balaton vizében. 17 nyiségben jelenvén meg, szerepet nem játszik; ezek az alkalmi vagy esetleges planktoni alakok, de természetesen, ha nagy mérvben elszaporodnak, akkor valóságos planktont alkotnak; nagy része az itt felsorolt fajoknak tényleg olyan, hogy a planktoni életre képes. Rendre véve a legfőbb csoportokat, azt látjuk, hogy van: Cyanophycea 5 faj, Bacillariacea 73 faj, Clilorophycea 31 faj; összesen tehát 109 faj találtatott a Balaton tetején és a legközelebbi vízrétegekben, mely 109 moszatfaj mind úszó, lebegő életmódot folytathat. Különösen felemlítendőnek vélem itt a DesmicLiaceák előfordulását; ezeket eddigelé alig figyelték meg a planktonban, s itt mindjárt nyolcz fajjal találkozunk, melyek közül a Closterium aciculare és a Staurastrum paradoxum valósággal planktonalkotó mennyiségben jelentek meg 1896. augusztus és november havában. — Mind a két most említett faj typikus planktoni életre alkalmas, mert a Closterium rendkívül karcsú, hosszú testével nagyon könnyen úszik a víz szinén, míg a Staurastrum-ot tekintélyes hosszúságú, elágazott, csap alakú sejthártyanyulványok tartják a víz szinén. — A Closteriumok lebegő képessége különben a Desmidiaceák ismerői előtt nem lenne talán uj dolog; mindenki, a ki ezekkel a csinos szervezetekkel foglalkozott, emlékezhetik arra, hogy a meggyújtott anyagban esetleg előforduló Closteriumokat kevés vártatva fel lehet ismerni, mert nem sokára megjelennek a víz színén; erre elegendő egy pár órai állás. A szóban forgó Closteriumok, a C. aciculare és a C. lineatum a raphidoplanktonikus szervezetekhez sorakoznak, míg a Staurastrum paradoxum a kremastoplankton nevű csoportba osztandó, a lebegést közvetítő nyúlványokért; — a többi Conjugata-íé.le moszat előfordulását már csak egészen esetlegesnek tekinthetjük; ezeket a szél és a hullámok hajtották ki rendes parti tenyésző helyükről, ugyanezt lehet azután mondani a Bacillariaceák nagy részéről is, míg a Clilorophyceák közül az egysejtűek alkalom adtán mint igazi planktonképzők szerepelhetnek. * * A Balaton planktonikus moszatai a következők: SCHIZOPHYCEAE. 1. Aphanisomen Flos-aquae RALFS. Lelle, plankton, 1896. aug. 19., d. e. x/ 29 h., napos idő. Szemes és Szárszó közt, plankton, 1896. aug. 19., d. e. 10 h. Révfülöp, plankton, 1896. aug. 19., délben 12 h., napos idő. Szepezd, plankton, 1896. aug. 19., Y 212 h. délben, napos idő. Akaii, plankton, 1896. aug. 19., d. e. 10 h., napos idő. Vérkút, plankton, 1896. aug. 19., d. e. 11 h., napos idő. — Fenéköböl B.-Szent-György táján, tó közepe, plankton, 1896. aug. 18., d. u. 4 h. B.-Berénynél, plankton, 1895. aug. 18., d. u. V 24 h., napos idő. 2. Oscillaria tenuis C. A. AGARDH. a) viridis (VAUCHER) KÜTZING. Révfülöp, plankton, 1896. aug. 19., délben 12 h., napos idő. Vérkút, plankton, 1896. nov. 1., d. u., szélben, napos idő. Akaii, plankton, 1896. aug. 19., d. e. 10 h., napos idő.
