A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza: Adatok a Balaton planktonjának ismeretéhez / Weiss Arthur: Pótlék a Balaton-tóban és környékén élő puhatestűeknek felsorolásához
296 Adatok a Balaton jilanktonjának ismeretéhez. I. FEJEZET. A BALATON PLANKTONJA. Plankton alatt tudvalevőleg a vízben szabadon lebegő szervezetek összeségét értjük, ama szervezetekét, melyeknek horizontális elterjedése nem annyira saját önkéntes mozgásuktól, mint a víz áramlásától függ. Eegtágabb értelemben használva a plankton szót, a Balaton planktonjáról is beszélhetünk; mert szabadon lebegő szervezetek, állatok és növények a Balatonban is élnek, de olyan típusosán kifejlődött planktonja, mint a milyen mélyvizű tavaké, Balatonunknak nincsen. Ennek oka a tó sekély volta, mely lehetővé teszi, hogy közepes erejű szél is fenekestül felforgassa. Ezért vihar után tele van fenéklakó Bacillariaceá-kkal és Rhizopodá-kkal, s csupán hosszabb ideig tartó szélcsend után találhatók a planktonban kizárólag igazi pelagikus lények. Ismeretes, hogy mélyvizű tavakban az élőlények egymás fölötti rétegekben helyezkednek el. A Balatonban ilyen rétegzettség a tó sekélysége következtében nem fejlődhetik ki. Ámbár tavunk olyan tekintélyes nagyságú, benne a plankton horizontális tagoltságát nem figyelhettem meg. Akarattyától Keszthelyig az egész tóban mindenütt ugyanazon lényekre bukkantam, s a tihanyi szoros nem képez éles határt a plankton elterjedésében. De lehetséges, hogy a Badacsony alatti részben egyéb élőlények is vannak, mint a Badacsony fölöttiben, mivel e részben a víz mindig «lugos», mint VAS JÁNOS nevezte, a Zalából behordott mésztől, s mivel eddigelé csak a Badacsony alatti részben találtam Dinobryon stipitatum-ot (1 a. ábra). Ellenben különbség van a Kis- és Nagy-Balaton között. A Nagy-Balatonban hemzseg a sok Ceratium, Rotatoria és apró Crustacea, a melyeknek a Kis-Balatonban úgyszólván nyomát se találtam, míg itt több Coniugata-Íaj fordul elő. Olyanféle különbség van a Kis- és Nagy-Balaton faunája között, mint a náddal benőtt rész és a sik vízé között. A Sió csatornának közvetetlenül a tóból kiinduló részében is más élőlényeket észleltem, mint a tóban magában; nevezetesen mások itt a Bacillariaceá-\s\ novemberben (1901. XI. 14.) nagy mennyiségben akadtam ugyanitt a Balatonban eddig még meg nem figyelt Dinobryon cilindricum var. divergens-re LEMMERMANN (1 b. ábra). A part és fenék élőlényeinek eloszlása, a fizikai konfigurácziónak megfelelően tagosul nádas, iszapos, homokos, köves stb. területekre, megfelelő biologiai csoportosulásokkal, mint ezt már FRANCÉ (12—14) kifejtette. A Balaton azon tavak közé tartozik, melyeknek planktonjában a protisták közül a Ceratium hirundinella uralkodik, ellenben a Dinobryon csak igen szórványosan fordul elő (24). Jellemző a Balatonra, hogy bár protistái édesvíziek, közöttük néhány sósvízi alak is akad: ilyen az Orbulinella smaragdea ENTZ, az Actinomonas a b 1. ábra. a) Dinobryon stipitatam STEIN a Badacsonyalatti tórészből b) Dinobryon cylindricum var. divergense LEMM. a Sió csatorna nyílásából.
