A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)

Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája

226 .4 ves. úgy július első felében, elhagyja e területeket s a tó közelében fekvő szántóföldeken kóborol s a magas nádban éjszakázik. CSALÁD. PAR1DAE. NEM. Aegithalus BOIE. 14. Aegithalus pendulinus L. (Függő czinke.) A Kis-Balaton és a Zala-csatorna azon vizes területein él, a hol a fűzfák magas és sűrű csoportokká nőttek. Ezek körül a hangja mindjárt elárulja jelenlétét s e fák vékony galyaira erősíti zsacskóalakú függő fészkét, a mely mindenféle háncsból s gyékénypehelyből van építve. A fészkeket én 2—3 méter magasban találtam N E M. P a n u r u s K o c n. 15. Pamirtis biarmicus E. (Barkós czinke.) Egészen a vízben álló növényzet, nevezetesen a náderdők és gyékényesek madara, hol a sűrűben tartózkodik s főképen a víz felé eső széleken tűnik szemünkbe, a mint az avasban ügyesen, egérmódra futkos az össze-vissza kúszált szálakon. Ily helyeken építi fészkét is, a melyben évenként kétszer költ. Nádi énekeseink egyik legdíszesebb faja ez, különösen a hímek. Csak a Kis-Balatonon figyeltem meg, a hol gyakori. CSALÁD. FRINGILL1DAE. Nem. E m b e r i z a Briss. 16. Ember iza sclioenicltis L. (Nádi sármány.) Nádi énekeseink között a legközönségesebb s a mennyiben a házi verébhez nem épen hasonlótlan, a nép általán «nádi veréb»-nek nevezi. Az apró énekeseket sem a nép, sem a vadász nem különbözteti meg s innen előttük minden, a nádban, gyékényben mozgó éneklő: «nádi veréb». Tél végétől nyár végéig a KisBalatonon nagyon közönséges; télvíz idején itt nem vettem észre. A Balaton nádszegélyeiben őszszel látjuk sűrűbben. CSALÁD. ALCEDINIDAE. N E M. A 1 c e d o L. 17. Alcedo ispida L. (Jégmadár.) A Zala torkolata táján már évek óta fészkel a töltés oldalában. E víz mellett a víztükörből kiálló s alkalmas módon meghajolt nádszálon, vagy pedig fűzvesszőn, a víz felett körülbelül egy méter magasban ül s leselkedik a vízben oda kerülő apró halakra s egyéb vizi állatkákra. A Balaton más táján eddig nem észleltem; a somogyi partokon alig ha tartózkodik, mert itt a víz széle homokos vagy gyepes terület, magasabb növényzet s így a reá nélkülözhetlen lesőhelyek nélkül való.