A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
XVIII A Balaton faunájának áttekintése. Duna vízhálózatából be-bevetó'dnek egyes fajok, ezt bizonyítja IDERMAN-nak a kecsegére (Acipenser rutlienus) és angolnára (Angvilla vulgaris) vonatkozó adata, ezt a kó'sülló' (Luciopcrca volgensis) és a karcsú ollós rák, a melyek minden valószínűség szerint csak újabb időben kezdenek a Duna vízhálózatába terjedni, s immár a Balatonba is bejutottak. S az, a mi napjainkban, úgyszólván szemünk láttára történik, bizonyára nemcsak megtörténhetett, hanem okvetetlenül meg is történt az alatt a hosszú idő alatt, mely a diluvialis időszak óta lefolyt. Tényleg minden arra mutat, hogy a Balaton meg a Duna vízhálózatának faunája egyazon eredetű. Azt a tetszetős, népszerű feltevést, hogy a «magyar tenger», mely voltaképen csak tengert hazudó óriás pocsolya, annak a brakkvizű tengernek maradványa, a melyben a kecskekönnök (Congcria Ungula Caprae MÜNSTER, C. sub-Basteroti TOURNONER, C. balatonica FUCHS) S a kenesei partokon oly töménytelen mennyiségben heverő csigák (főleg Paludina Sadleri PARTSCH) éltek, s hogy a Balaton mai faunája közvetetlenül ennek a tengernek a faunájából fejlődött, úgy geologiai, mint a Balaton jelenlegi faunájának ismerete alapján, mint tarthatatlan hypothesist, el kell vetnünk. Nem hagyhatom e helyen említés nélkül azt a felfogást, hogy az összes édesvízi tavak limneticus faunája tengeri eredetű. E felfogás a lacustris fauna körül oly kiváló érdemeket szerzett PAVESI-tól származik. 1 A nevezett búvár szerint mindazon tavak, a melyekben limneticus fauna van, valamikor közvetetlenül összefüggtek a tengerrel. Az ily tavak egykori tengerek fjordjai, a melyek geologiai folyamatok következtében a tengertől elzáródtak s a bennök rekedt tengeri faunából származtak a limneticus állatok. E hypothesisnek geologiai szempontból való tarthatatlansága R. CREDENER a vizsgálataiból következik, s hogy zoologiai szempontból sem tartható, O. ZACHARIAS mutatta ki. Valóban semmi okunk sincs az édesvizek nyilt tükri faunájának tengeri eredetet vindicálni, ellenben minden habozás nélkül és jogosan fogadhatjuk el ZACHARIAS ama felfogását, hogy a limneticus állatok az édesvizek littoralis állataiból fejlődtek, a melyekkel a rokonsági viszonyok egész sorozata szorosan és félreismerhetetlen módon összefűzi. 1 P. PAVESI: La Vita nei Laghi, 1890 Továbbá: Notes physiques et biologiques sur trois petits lacs du bassin tissinois. — V. ö. O Z ACHARIAS : Forschungsberichte aus der Biologischen Station zu Plön, Berlin, 1893. 2 Die Reliktenseen; Petcrmann's Mittheilungen, Ergänzungsheft No. 89, 1888.
