A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)

Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája

178 Crustacea. Talán nem tévedek, ha ama feltevésemnek adok kifejezést, hogy a nyilttükri fajok eme periodikus helyváltoztatása befolyással van a halak helyváltoztatására is s hogy talán első sorban ennek lehet és kell tulajdonítanunk azt a körülményt, hogy a halak este és éjjel szintén a magasabb vízrétegekbe, egészen a fölületig emelkednek. A halak periodikus vándorlását különben a balatoni halászok is jól tudják s épen ezért halásznak majdnem állandóan éjjel s a holdvilágtalan csendes éjjeleken mindig több zsákmányra számítanak és tesznek szert, mint a holdvilágosokon. Nem mellőzhetem hallgatással ama feltevésemet sem, hogy a Nagy-Balaton Crustacea-fajai, különösen pedig a nyilttükriek évszakonkénti tömeges megjelenésében is lehet különbség, azaz, hogy az egyik faj tavaszszal, a másik nyáron, vagy őszszel lép fel rengeteg egyénszámban, egyiknek túlszaporodása a másik egyénei számának feltűnő megcsökkenését vonja maga után, hogy időszakonként egyik fajnak egyénei felváltják, jóformán kiszorítják a másikét. E feltevésem támogatására szolgáló positiv adatokat azonban csakis évekre, vagy legalább is egy egész évre terjedő szakadatlan vizsgálatok és megfigyelések lánczolata nyújthat, a mi a jövő, a reménylett balatonparti biologiai statio egyik szép feladata marad.