A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
162 N EM . Sida STR. 44. Sida crystallina M. O. FR. Nem oly gyakori, mint a megelló'ző faj Már 1884. évi vizsgálataim folyamában is megtaláltam a balatonfüredi hinárszigetekben. RICHARD J. a keszthelyi hináros partokról jegyezte fel. Előfordulási körülményeit illetőleg fel kell említenem azt, hogy majdnem kizárólag a hináros partokról s a Balaton különböző pontjain elterülő hinárszigetekből gyűjtött anyagban találtam meg, a planktonban csak elvétve fordul elő. CSALÁD. LEPTODORIDAE. NEM. Leptodor a SILLJ. 45 Leptodora hyalina SILLJ. Igen gyakori faj a Balaton víztömegében s már 1884. évi vizsgálataim folyamában is megtaláltam. RICHARD J. szintén feljegyzi 1891. évi közleményében. A Balatonnak minden pontján tenyészik a hinárszigetek s a hináros partok kivételével, ennek daczára azonban mégis határozottan pelagikus, miután a homokos partokon csak kis mennyiségben, a planktonban ellenben rengeteg tömegekben fordul elő. III. OSTRACOD A. CSALÁD. C Y P R I D A E NEM. Candona BAIRD. 46. Candona rostrata BR. ET. NR. A Balaton homokos partjain aránylag elég gyakori. Különösen gyakori a siófoki, szántódi és boglári partokon. 47. Candona f abac for mis FISCH. Az előbbeninek társaságában is előfordul, de gyakori a fenékiszapban, sőt a hináros és iszapos partokról való anyagban is megtaláltam. 48. Candona balatonica DADAY. 1 (122—130. ábra) Nőstény: Pánczélja oldalról tekintve némileg veseforma, de mellső szegélye ívesebb, mint a hátsó, mely csak alsó zugában íves, azontúl ellenben a hátszegélyig lejtős. Legmagasabb hátának hátsó harmadában s itt kissé kipúposodott (122. ábra). Ilasoldali szegélye mellső harmadában öblös, azontúl előre és hátrafelé kiegyenesedik (122. ábra). Fölülről nézve hosszúkás tojásforma, elől hegyesebb, mint hátul, mindenütt szőrös (124. ábra). Hossza: P46 mm.; legnagyobb magassága: 073 mm. Belső szervei semmi feltűnőbb szervezettséget sem mutatnak. Hím: Pánczélja oldalról nézve szabályos veseforma, elől azonban keskenyebb és élesebben kerekített, mint hátul. Hátoldala közepén a legemelkedettebb. Hasoldala közepén vájt s a mélyedés éles szög alatt megy át a többi egyenes részletbe. 1 DADAY J.: Ujabb adatok a Balaton mikrofaunájának ismeretéhez; Math. term. tud. Értesítő, 1894, XII. köt., 128. lap.
