A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
Crustacea. 157 fogazott szélű, úgyszintén karélyos az utolsó potróh-szelvény vége is, mely finom sörtékkel fedett. A villák majdnem mindenütt egyenlő szélesek, belső és külső oldaluk a csúcs közelében sörtézett; a csúcssörték közül a leghosszabb a belső középső, majdnem oly hosszú, mint a potróh (114. ábra). Az utolsó potróh-szelvény hátoldalán két nagyobb sörte foglal helyet. A nőstény első csáppárja nyolczizü s a 4-ik izről hatalmas tapintóhenger ered, a mely hosszabb, mint a csápnak következő izei együtt; különben a csápok meglehetős hosszúak és vékonyak (115. ábra). A hím ölelői nyolczizüek, izei közül legnagyobb és legszélesebb a 4-ik, míg legkisebb az 5-ik, a 4-ik izről itt is hatalmas tapintóhenger ered, melynek alapján sarlóforma tüske foglal helyet (116. ábra). A 2-ik csáppár külső ágának csúcsa kerekített, három tollas, hosszú, három rövid, tüskeszerű sörtével és finom sörték koszorújával díszített (117. ábra). A szájszervek hasonlítanak a többi Canthocamptus-okéhoz, különösen a Canthocamptus hibernicusé-hoz. Az első evezőlábpár ágai háromizüek; a belső ág azonban sokkal hosszabb a külsőnél és izei közül az első egymaga oly hosszú, mint az egész külső ág, a másik kettő azonban már nagyon rövid s az utolsónak csúcsáról egy hosszú tüske, egy hosszú és egy rövid sörte ered (118. ábra). A többi lábak ágai között a belső már sokkal rövidebb a külsőnél s első ize feltűnően rövidebb a többinél; a külső ág utolsó izén kívül két rövid, belül két hosszú sörte emelkedik, a belső ág utolsó izén belül egy sörte van s e mellett mindkét ág izeinek külső oldala szőrös (119. ábra). Az 5-ik lábpár első ize igen széles, külső csúcsa keskeny, egy tüskés, belső csúcsa széles, öt tüskés s e mellett finoman szőrözött, a második iz szívforma, külső szegélye szőrös, csúcsán öt sörte és egy kis tüske ered (120. ábra). Szine fehéresszürke. Hossza: 0*79 mm.; villájának csúcssörtéje: 0*47 mm. Igen gyakori faj a Balatonban s több hím és nőstény példánya állott rendelkezésemre, amelyeket magam 1891. év június havában gyűjtöttem és FRANCÉ R. 1893-ban különböző termőhelyeken halászott. Az eddig ismert fajok közül a Canthocamptus hibernicus-hoz hasonlít leginkább, de ettől tapintóhengerje és ötödik lábpárja alapján könnyen megkülönböztethetjük. N EM . Ectinosoma RICH. 14. Ectinosoma Edwardsii RICH. Több példány állott rendelkezésemre, még pedig úgy hím, mint nőstény s ezek a Balaton különböző pontjairól valók voltak. Egy részüket én gyűjtöttem 1891. év június havában, más részüket pedig FRANCÉ R. halászta 1893. évben. CSALÁD. CALAN1DAE. NEM. I) i a p t O m u s WEST. 15. Diaptomns gracilis SARS. Egyike a Balaton leggyakoribb állatfajainak, a mely a planktonban rengeteg tömegekben tenyészik. Legelőször RICHARD J. jegyezte fel 1891-ben. Én vizsgálataim folyamában minden termőhelyen megtaláltam, de a partokon és azok közelében egyén száma nem oly nagy, mint a planktonban.
