A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
XVIII A Balaton faunájának áttekintése. Nem szenved semmi kétséget, hogy e táblázat adatait, melyek ismereteink jelenlegi hiányos adataira támaszkodnak, s a melyek közé a Turbellariák-ra, Molluscák-ra és halakra vonatkozó adatok, összehasonlító vizsgálatok hiányában, felvéve nincsenek, a további vizsgálatok lényegesen meg fogják változtatni, de annyi az ez idő szerint rendelkezésünkre álló adatok alapján is állítható, hogy a Balatonnak a Zala befolyását elfogadó mocsáros-zsombékos öble, természeti viszonyainak megfelelőleg, a Nagy-Balatontól részben eltérő faunát táplál. Igen szembetűnő e különbség a helyhez kötött Spongillidákat és Bryozoákat illetőleg. — Ugyanis a Spongillidák közül a Nagy-Balatonban a Spongilla lacustris, S. fragilis és X. Carteri, a Kis-Balatonban az Ephydatia Mülleri és E. fluviatilis él s egyetlen faj sem közös; a Bryozoák közül pedig csak a Phunatella rcpcns és P. repens var. fungosa él úgy a Kis-, mint a Nagy-Balatonban, ellenben a Frcdericclla Sultana, Phunatella repens var. coralloides és P. repens var. emarginata a Nagy-Balatonnak, a Cristatella Mucedo, Paliulicella articulata és Phunatella vesicularis a Kis-Balaton specialis alakja. Ámbár a vizi állatok elterjedése sokkal kevésbbé korlátozott, mint a szárazföldieké, a megélhetés szövevényes feltételei, mint az éppen említett példák is bizonyítják, mégis akadályt vetnek a littoralis fauna egyenletes elterjedése elé. Kétségtelen ugyan, hogy azok a fajok, a melyek eddigelé csak egy-egy helyen kerültek a gyűjtő hálóba, nem éppen csak az eddig kimutatott lelőhelyen élnek, de azért van a Balaton állatai közt egy oly faj, melynek elterjedése meglepően szűk helyre szorítkozik. Ez elterjedése tekintetében oly érdekes állat a Spongilla Carteri, mely, VÁNGEL kutatásai szerint, csakis Balatonfüreden tenyészik, de itt töménytelen mennyiségben él s mintegy 05 méter mélységig valóságos szivacsmezőket alkot, s jellemzetes telepei mindenütt bekérgezik a füredi fürdőház deszkáit és czölöpeit. Hogy hogyan kerülhetett ez a Kelet-Indiában honos Spongilla-faj, mely ez idő szerint nemcsak hazánk egyéb vizeiből, hanem egész Európából ismeretlen, a füredi öbölbe, épp oly megoldhatatlannak látszó rejtély, mint pl. a Melanopsis costata (és a Nyniphaea Lotus) előfordulása a nagyváradi Püspökfürdő hévvizében, vagy a Carassius bucephalus-&, mely hazánkon kívül csak még Saloniki mellől ismeretes, a keszthelyi Hévvízben. — Talán vizi madarak hozták s hintették el gemmuláit ? Lehetséges, csakhogy e feltevés elfogadása még érthetetlenebbé teszi azt, hogy miért szorítkozik a X. Carteri éppen csak a Balatonnak egy kis területére ? — AS. Carteri-val szemben a fentebb említett folyóvízi halaknak s a Gobhis marmoratus-Víák. szűk területre való szorítkozása könnyen érthető: az előbbieket a Balatonba ömlő folyóvizek szállítják a tóba, a Gobius pedig a Hévvíz lefolyásából jut a keszthelyi öbölbe. Az utóbbi halacskának a Balatonban, illetőleg a Hévvíz lefolyásában való előfordulása a halak földrajzi elterjedése tekintetében mindenesetre igen érdekes adat, mert e halacska eredeti hazája a Fekete-tenger, a honnét, mint már PALLAS említi, a dél-oroszországi édesvizekbe hatolt, Oroszországon kívül pedig eddigelé csak a ruméliai Marizza-patakból, az ó-budai lőpormalom meleg forrásának a Dunába torkolló árkából, továbbá Pozsony mellől a Dunából s Újfalu (Neudorf) mellől a Morvából ismeretes. 1 A Gobius marmoratus 1 V. ö KRIESCH JÁNOS, Egy új halfaj. Math. term. tud. Közi. Kiadja a m. tud. Akad X. k. 1872 — KÖLBEL K ARL , Über die Identitaet des Gobius semilunaris H ECK , und G. rubromaculatus K RIESCH mit G. marmoratus P ALLAS . Verhandl. der zoolog botanisch. Gesellschaft in Wien. XXIV. Bd. 1874. - V UTSKITS GYÖRGY, Adatok a Balaton és a keszthelyi Hévvíz faunájához. Term, tud. Pótfűz. 1896.
