A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)

Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája

XVIII A Balaton faunájának áttekintése. változó kiterjedésű övet, melyen belül a szoros értelemben vett partlakó állatok élnek, azaz azok, a melyek a partszegélyt el nem hagyják. Tekintetbe véve azt, hogy ezeket az állatokat első sorban a növényzet köti a parthoz, nem lephet meg, hogy a hínárral (főleg Potamogeton perfoliatns L. és Myriophyllum spicatum L.) borított területeket még a Balaton közepén is parti állatok lakják; egészben véve azonban a hinárszigetek úgy az állatfajok, mint egyének számát tekintve a partokhoz képest szegények. Minthogy a Balatonban voltaképen csak parti és nyilt tükri állatok élnek, s ez utóbbiakat, melyek a balatoni faunának csak kis töredékét képezik, alább egyenként felsorolom: a gazdag parti fauna fajok szerinti felsorolását mellőzhetőnek s elégségesnek vélem általános vonásokkal való jellemzését. A parti faunához tartozik a Protozoák túlnyomó része, a Hydrák és Spongillidák, az összes Turbellariák, a szabadon élő Ncmatodák, a Rotatoriák legnagyobb része, a Copepodák és Cladocerák nagyobb része, az összes Ostracodák, Isopodák, Amphipodák és Decapodák, a Hydrachnidák nagyobb része, a Gasteropodák és Lamellibranchiaták. Ezekhez sorakoznak különösen a nádas partok vizét benépesítő vizi rovarok és álczák (Dyticidák, Gyrinidák, Hydrophilidák, Culicidák, Chironomidák, Simuliidák, Saldák, Hydrometridák, Ncpidák, Notonectidák, Phryganeidák, Libellulidák, Ephcmeridák stb.), a melyek azonban tüzetesen még nem tanulmányoztalak. A halak közül a parti faunához tartozik a harcsa, a sügér (Perca fluviatilis), a ponty-félék (nyáron át), valamint valamennyi balatoni halfaj fiatal ivadéka. Ki kell e helyen emelnünk, hogy a Balatonból eddig feljegyzett halfajok közül néhányat nem tarthatunk szoros értelemben vett balatoni halnak, hanem csak alkalmilag bevetődő vendégnek. Ilyen nevezetesen a Barbns fluviatilis, Angvilla vulgaris és Acipenser ruthcnus, melyeket HERMAN O. is csak mint véletlenségeket említ; de ebbe a kategóriába tartoznak még a következők is: a Rhodens amarus, Gobius marmoratus, Spiriliuus bipunctatus, Cobitis taenia, Nemachilus barbatuhis, Umbra Krameri, mint a melyek a Balatonba ömlő vizekből bizonyára csak alkalmilag jutnak a tóba; így faunánk egyik ritkasága, a Gobius marmoratus, a keszthelyi hévvíz beszakadásából kerül a Balatonba. — Mások nyilván csak őszszel, telelésre költöznek a Balatonba, melyet tavaszszal elhagynak s ivásra a patakokat keresik fel; ezek közé tartozik nevezetesen a Balatonból feljegyzett mindkét Gobius-faj (G. fluvatilis és G. uranoscopus). A partszegély faunájának jellemző tagjai a kétéltűek közül a kecskebéka (.R. esculenta, ridibunda varietásával együtt) és két göte-faj (Molge eristata és M. vulgaris; a kecskebékán kívül a Balaton mentén tenyésző többi békák csak ivásra keresik fel a vizet; álezáik azonban (ebihalak) nagy mennyiségben népesítik különösen a nádas, mocsaras partok öbleit s az áradási mocsarakat. A csúszómászók osztályából a mocsaras partok nádasaiban itt-ott elég gyakori a mocsári teknősbéka (Emys orbicularis). Ugyanitt leselkedik a békákra a vizi sikló (Tropidonotus natrix), míg rokona, a koczkás sikló (T. tesselatus) a halivadékot tizedeli, nyáron át valóságos vizi életmódot él s helyenként meglepő nagy számban, mondhatnók seregesen tenyészik a nádasok szélén s a kikötők alapozására használt kövek között. A parti faunát kiegészítik és megelevenítik a vizi-, gázló- és énekes madarak, melyeknek a nádasok alkalmas és biztos fészkelő tanyái. A Balaton egyes részei,