A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)

Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája

Nematoda. 83 nagysági viszonyaiban. A Desmolaimus zeelandicus feje ugyanis egyszerű; cuticulája sima, farka csúcsán kissé duzzadt, továbbá csupán T7 mm. nagy. Mindezekhez hozzájárul még az, hogy a Desmolaimus zeelandicus D. M. brackvíztől nedvesített talajban tenyészik, míg a Desmolaimus balatonicus a szántódi homokos partokról, a Balaton vizéből való. NEM. C h r O m a d o r a BAST. 9. Chromadora bathybia DAD.

1 (65 — 67. ábra) Teste meglehetős vastag, elől és hátul vékonyodott, hátul azonban erősebben, mint elől. Cuticulája szőrtelen, finoman gyűrűzött s a gyűrűk hossz- és harántirányban rendeződött négyszögletű terecskékből állanak. Fejét gyenge befűződés választja el a test többi részétől és alapján hat finom sörte emelkedik (65. ábra). A szájüregben fogszerű cuticula-képletek vannak, ezenkívül a garat szájközelében levő részének belső falazatán hosszú cuticula-léczek futnak. Szemei nincsenek. ós—ój. ábra. Chromadora bathybia D

AD. ÓS- ábra. $ mellső testvége, óó. ábra. $ hátulsó testvége, ój. ábra. <S hátulsó testvége. A garat aránylag igen rövid, vastag, hátrafelé gyengén vastagodik és meglehetős nagy bulbusba megy át (65. ábra); a hím bulbusa azonban terjedelmesebb a nőstényénél. A női ivarszerv kétszarvú; a petefészkek csúcsaikkal az ivarnyilás közelében erednek s azután az egyik a garat-, a másik a fark felé halad ; a petevezeték ezzel kapcsolatban hurkot képez s úgy fordul az ivarnyilás felé, mely a test közepén fekszik. A vulvába mirigyek nyilnak, melyek koszorúba rendeződöttek. A hím ivarszerv a test mellső harmada táján ered; a spiculák sarlóformák és mellettük árforma mellékspiculák vannak (67. ábra). A hím hasoldalán 17 pár alfelnyilás előtti tapadó szemölcs van (67. ábra) s ezeknek megfelelőleg ugyanannyi mirigy. A nőstény farka fokozatosan keskenyedik (66. ábra), míg ellenben a hímé hirtelen vékonyodik s rendesen horogformán befelé görbült (67. ábra). Mindkét ivaregyén farkában nagy mirigyek vannak és a fark csúcsán kúpforma mirigy kivezető emelkedik. 1 DADAY J.: Ujabb adatok a Balaton mikrofaunájának ismeretéhez. Math. term. tud. Értesítő 1894. XII. köt. 131. lap 8*