A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 1. rész: A Balaton faunája, 2. rész: A Balaton flórája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1903)
Entz Géza - Brancsik Károly - Daday Jenő - Francé Rezső - Lovassy Sándor - Méhely Lajos - Rátz István - Szigethy Károly - Vángel Jenő: A Balaton faunája
71 Dendrocoela. A tiszta köves partokon, különösen ha a víz csendes, legtöbbször a Vortex truncatus-Y találjuk először s esetleg legnagyobb számmal. Ily viszonyok között találtam a parttól 1*5 méter távolságban, sőt bennebb is 3—4 dm, mélységben. A hullámzó vízben mélyebbre ereszkedik le, sőt a part köveire telepszik, vagy pedig a nádszárakra tapad. Ugyanilyen viszonyok között találtam a Mesostomum balatonicum-oY is az Aszófő-tihanyi öbölben a köves part nyilt vizében mintegy 15 klmtr. távolságban az öböl másik felén levő nádastól. A Mesostomum viridatum már inkább a nádasok között tartózkodik, de azért a Vortex truncatus társaságában is gyűjtöttem a szabad partokon. Ugyancsak a nádasok lakója a Mesostomum EHRENBERGII is, a melyet a csopaki parton több alkalommal találtam. A somogyi part tőzeges, kákás mocsaraiban már ismert typikus otthonukban találhatók fel a Microstomum lineare, a Stenostomum Lemnae, a Stenostomum leucops és a Mesostomum rostratum. Ugyanitt, valamint a Balaton nádas és köves partjain tenyészik a Dendrocoelum lacteum s a Polycelis nigra is. Ezek szerint a Balaton örvényférgei kivétel nélkül valamennyien partlakók s a nyilttükörről egyet sem sikerült feljegyeznem s illetőleg megfigyelnem.
