A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

Staub Móricz - Bernátsky Jenő: A Balaton-vidéki növényfenologiai megfigyelések eredményei

46 A Balaton-vidéki növény fenol ogiai megfigyelések eredményei. t VII. A Dunántúl növényfenolog'iai térképe. A növényfenologiában általában követett szabályok tekintetbe vételével a tanulmány alapjául olyan fa-fajok szolgálnak, melyek a tavasz elején virítanak. A sorozatot megnyitja a Prunus armcniaca és berekeszti az Aesculus Hippocastanum. Ezen két és még több fa virításának ideje egy és ugyanazon a földrajzi ponton meglehetősen állandó lévén, jellemző adatokat szolgáltat az illető földrajzi pont növényfenologiai viszonyaira nézve. A virágok nyílása a különböző földrajzi pontokon főként az illető földrajzi pontok hőmérsékleti viszonyainak megfelelően hol korábban, hol későbben áll be; hogy erről minél könnyebb áttekintést nyerhessünk, czélszerű azt térképen is ábrázolni. Magától értetődik, hogy az ilyen térkép csak akkor felel meg rendeltetésének, ha lehetőleg megbízható adatok alapján készül. A megbízhatóság a megfigyelők pontos munkájában találja meg egyik főfeltételét. Másik főfeltétele az, hogy több évben tett megyfigyelésekből származó adatokat foglaljon magában. Valamely földrajzi pont éghajlati viszonyai nem teljesen állandók, hanem ingadoznak, minden évben változnak némileg. Minálunk épen a tavasz időjárásának szeszélyes volta gazda és laikus előtt egyaránt ismeretes. Az éghajlat ingadozását a növények is megérzik. Fogadjuk el Pécset kiinduló pontnak s vegyük szemügyre, hogy a megfigyelések tárgyául kiválasztott fás növények ezen állomáson 12 évi közép szerint mely napon kezdenek virítani: Prunus armeniaca L. . . IVc> Pirns communis L. . IV12 Prunus avium L. . . . . IVs Pirns Malus L IVis Prunus spinosa L. . . . IV

11 Syringa vulgaris 1 1

V 23 Persica vulgaris MILL. . . IV

11 Aesculus Hippocastanum L. IV 29 Ha ezekkel az adatokkal a többi állomás adatait összehasonlítjuk s végkövetkeztetésképen megállapítjuk azt, hogy az egyes helyeken a virítás ideje átlag hány nappal későbben vagy korábban áll be mint Pécsett, példa gyanánt a következőket találjuk: Körmenden általában 4*9 nappal későbben áll be a virítás ideje mint Pécsett, Budapesten (j. p.) „ 5'8 „ „ „ „ „ „ „ „ Pilis-Jenőn „ 6*0 „ „ „ „ „ „ „ „ Kőszegen „ 1 1 '9 „ „ „ „ „ „ „ „ „ Bakonybélen „ 16'0 „ „ „ „ „ „ „ „ „ Érdekes ezeket a fenologiai eredményeket a hőmérséklettel, még pedig a márczius és április havi középpel összehasonlítani: Pécs 8*23° C. Körmend 6*70° C. Budapest j. p. 7*50° C. Pilis-Jenő 7*60° C. Kőszeg 6*68° C. Bakonybél 6*29° C. Ebből legalább annyi kiviláglik, hogy a hőmérsék és virítás között határozott kapcsolat van. Az összes állomások, a melyeknek márczius-áprilisi hőmérsékközepe kevesebb mint Pécsé, egyúttal későbbi virítási idővel tűnnek ki s mind a két tekintetben Pécs és Bakonybél között a legnagyobb különbség. A hőmérséki és fenologiai