A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

Staub Móricz - Bernátsky Jenő: A Balaton-vidéki növényfenologiai megfigyelések eredményei

38 A Balaton-vidéki növény fenol ogiai megfigyelések eredményei. t Az első széna kaszálására vonatkozólag csak a 90-es éveket megelőző időszakból vannak adataink, melyeket csekély számuk mellett a következőkben közlünk, de csak azon helyekről, melyekről több egymásután következő évre terjedő följegyzéseink vannak. 1875 1876 1877 1878 1879 1880 1881 1882 1883 1884 1885 Pilis-Jenő VI14-20 VI11-17 VI11-17 VI11-15 VI13-15 VI14 — — — Kőszeg VI 13 VI6 VI7 VI15 VI 10 VI 12 VII8 VI9 VI14 VI ío VI9 Bakonybél VI ío VI16 VI15 VI15 VI0 VI 14 VI 13 VI20 VI11 VI i o VI 15 Körmend — — — — — — VI 20 VI16 Vio VI16 VI 8 Pécs VII 7 VI2!) VI11-20 VI10-30 VI 18 VI20 VI25 VI ío V 28 VI 4 Ezen összeállításból világosan kitűnik, hogy a Dunántúlon az első szénát az egész területen majdnem egy és ugyanazon időben, azaz junius közepetáján kaszálják ; ritka években teszik ezt korábban vagy későbben. Erre nézve is döntő befolyása van a hőmérsék mellett a csapadéknak, így Bakony bélen az 1879-iki évben már junius elején fogtak a széna kaszálásához, mert a megelőző április hava 9'6°-nyi hőmérsék mellett 154 mm., május hava pedig 12° hőmérsék mellett 154 mm. csapadékot hozott; a legnagyobb mennyiség, mely az 1875—1885-ig terjedő évek illető hónapjaiban esett; Kőszegen az 1879-iki áprilisban 91° hőmérsék mellett,108 mm. eső esett; a legtöbb az 1874—1885-ig terjedő időszakban, kivéve az 1884-iki áprilist, melynek középhőmérséke 8 1°, csapadékmennyisége pedig 119 mm.; ez évben azonban mégis csak junius közepetáján kezdették a szénát kaszálni, mert ez év május hava 15'6°-nyi hőmérsék mellett csak 23 mm csapadékot hozott; ellenben az 1879-iki május 12'3° mellett 141 mm. esővel járt. 1881-ben csak julius elején kaszálták a szénát, mert a megelőző három hónap összesen 176 mm. esőt hozott. Hasonlót tapasztaltunk Körmenden is az 1883. és 1885-iki éveket illetőleg. 1883. áprilisa 7'4° hőmérsék mellett 41 mm., májusa 13"5° hőmérsék mellett 124 mm. esőt hozott; 1885-ben hasonlókép április 10'0° mellett 42 mm. és május 12'3° mellett 144 mm. esőt hozott; a többi években a májusi eső még 50%-át sem teszi az említett mennyiségeknek. V. A nyár dereka. Mind gazdaságilag, mind pedig növényfenologiailag a gabonaneműek érése és aratása a legszembeötlőbb mozzanat, mely igen részletes megfigyelési adatokat nyújt.