A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Bogdánfy Ödön: : A Balaton környékének csapadékviszonyai
6 A Balaton környékének csapadékviszonyai. az Országos Vízépítészeti és Talajjavító Hivatal vízrajzi osztályát, hogy midőn Magyarország esőjárását részletes tanulmányozás alá akarta fogni, egy 10 esztendős ciklust válaszszon ki s csak azokat a csapadékadatokat dolgozza föl, melyeket e 10 esztendőn belül észleltek. A kiválasztott ciklus 1882-től 1891-ig terjed. Ez időből összesen csak 163 olyan állomást találhattunk az országban, melyeknél 10 évi észlelet adatai teljesen megvoltak, vagy oly kevéssé hiányzottak, hogy — azon szabály szerint, melyet először FOURNIÉ mondott ki, hogy két, közelfekvő csapadékmérő állomás adatai között a viszony körülbelül állandó — a kellő pontosság rovása nélkül állapíthattuk meg belőlük az átlagokat. E 163 állomásra vonatkozólag meghatároztuk aztán az évi, félévi, negyedévi és havonkénti csapadék átlagait, továbbá az évi és évszaki esős napok számának átlagait, kimutatásba foglaltuk és 24 darab szines térképen ábrázoltuk őket. Sajnos, hogy az említett 163 állomás az országban igen egyenlőtlenül eloszlott, úgy, hogy míg a Tisza vízgyűjtő-medenczéjére vonatkozólag a térképek kitűnő átnézetet nyújtanak az eső járásáról, addig a Dunántúlra vonatkozólag az ábrázolatok kevésbbé tökéletesek s a csapadékállomások és észleletek szaporodásával némileg módosulni fognak. A Balaton vidékéről csak Zala-Egerszeg, Keszthely és Balaton-Füred szerepelnek rajtuk. Mindazonáltal e térképekből a jelen tanulmány részére kirajzoltuk a Balaton vidékét érdeklő részleteket, mert az ábrázolatok eléggé világosan megmutatják azt a szerepet, mely az eső járása tekintetében a Balaton vidékének jutott. Túlságos részletekbe nem fogunk menni következtetéseinkkel, hiszen általában már magukról a középértékekről azt jegyzi meg BELGRAND , hogy nincs mindig tudományos értékük, és hogy veszélyes dolog belőlük delikát szabályokat fölállítani. A térképeken a Balaton vidékére vonatkozólag az alábbi kimutatásokban foglalt csapadéki adatok szerepelnek: j. A csapadék átlagos nagysága havonkint (mm.-ben kifej esve) a Balaton vidékén as 1882-től i8qi-ig terjedő 10 év éssleletei alapján. Észlelő állomás neve Január Február Márczius Április Május Június Julius Augusztus Szeptember Október November Deczember Egész év Zala-Egerszeg 48 20 53 65 61 80 55 77 54 80 61 49 703 Keszthely . . . 16 18 39 58 53 57 65 79 49 83 51 35 603 Balaton-Füred 24 20 28 42 41 42 38 46 44 51 34 31 441 4. A csapadék idössakonkénti átlagos elosslása ('mm.-ben kifej esve) a Balaton vidékén as 1882-től i8qi-ig terjedő 10 év éssleletei alapján. Észlelő állomás neve Tavasz márcz.— május Nyár június— augusztus Ősz szept.— november Tél decz. — február Nyári félév máj.—okt. Téli félév nov.— április Egész év Zala-Egerszeg 179 212 195 117 407 296 703 Keszthely . 150 201 183 69 386 217 603 Balaton-Füred 111 126 129 75 262 179 441
