A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

Staub Móricz - Bernátsky Jenő: A Balaton-vidéki növényfenologiai megfigyelések eredményei

4 A Balaton-vidéki növény fenol ogiai megfigyelések eredményei. t partszéli növényekre s a Balaton körül találkozó különböző — a mint BORBÁS művéből tudjuk — igen érdekes s nevezetes növényföldrajzi elemekre vonatkozó fenologiai adatokról nincs szó. Másrészt azonban nemcsak egyes növényfajok, hanem egész formácziók (kaszáló, tölgyes, bükkös) fontosabb fenologiai mozzanatai is meg vannak említve. A fenologiai megfigyelések s számítások módszere, a melegösszegek tudományos értéke s megállapításának módja a boldogult szerzőnek életében megjelent növényfenologiai irányú dolgozataiból ismeretes; e tekintetben STAUB M.-nak a M. Tud. Akadémia, Term. tud. Társ. és Meteorok Intézet kiadványaiban 1872 óta megjelent növényfenologiai tárgyú művei nyújtanak útmutatást. Különösen kiemelem a következőket: A phytophaenologiai megfigyelések egynehány eredményéről (Magy. Orvosok és Természet vizsg. XX. nagy gyűl.). Phytophaenologiai tanulmányok (Math, és Term. tud. Közlemények XIII, 1875.). Felhívás a növény fejlődési észleletek érdekében (Term. tud. Közlöny 1872.). Abban az időben, mikor a szerző a fenologiai megfigyeléseket megkezdette (a mult század hetvenes éveinek elején), a hazai florisztika még nem állott azon a magaslaton, mint mai nap. Azonfelül az állomások megfigyelői — jószágigazgatók, erdészek, őrök — igen derék munkát végeznek s nagyértékű adatokat szolgáltatnak be, ha csak a régi (LINNÉ- S KocH-féle) iskola értelmében vett fajok meghatározásáig mennek. Azért meg kell elégednünk azzal, hogy pl. a „Pirus communis", körtefa, virágzásának idejét a különböző állomásokról ismerjük tekintet nélkül arra, hogy vájjon a „var. Piraster", „var. Achras", vagy a „var. sativa" valamely formája értendő. Úgyszintén a régebbi növényfenologiai művekben állandóan használt s annak idején a Meteorologiai Évkönyvekben (1872. s 1873. évf.) is említett növénynevek megváltoztatásától tartózkodtam. Jól tudom ugyan, hogy pl. jelen mű 8. lapján régi adatok alapján (Meteorok Evk. II. 1872., 102. 1.) említett Salvia silvestris, Centaurea paniculata, Achillea millefolium nevek a hazai florisztika mai, magas színvonalon álló felfogásának már nem felelnek meg teljesen. BORBÁS a Balaton tavának és partmellékének növényzetéről szóló művében a kétes növények szisztematikai tisztázásával, valamint a helyes szinonimia megállapításával alaposan foglalkozik s így ezen munkára utalok. Az állomások és megfigyelők jegyzéke: Pannonhalma: SÁRINGER J. Kandid. Pilis-Jenő: BECK P. lelkész. Budapest j. p.: Fővárosi gazdasági hiv. erd. oszt.; STAUB M. Kisbér: HOLFELD H. erdőm. Ravazd • VASZARY ERNŐ erdőm., BAÁN IMRE, NAVOTNY H. Borostyánkő: ANGERBAUER J. pléb. Kőszeg: KAYSZRAL K. erdőm. Ugod: JÁKÓI G. erdőm. Endréd: BORSOS ISTVÁN erdőm. Bakonybél: FRIEDRICH B. Tihany: WENNINGER M. gazdatiszt. J.-Szt.-György: ENERMANN M. Székesfehérvár: RAINISZ.