A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

6. rész: A Balaton vizének chemiai viszonyai - Függelék: Weszelszky Gyula: A keszthelyi Hévíz tó termékeinek chemiai vizsgálata, Melléklet Windisch Rikárd: Jelentés a hévízi vízvizsgálatokról

13 A keszthelyi Hévíz tó termékeinek cliemiai vizsgálata. sodort könnyen mozgó rész anorganikus annyagokkal, főként gipszkristályokkal és kalcziumkarbonattal erősen átitatott korhadt levél és fatörmelékekből áll. A mélyeb­ben fekvő részek közé nagymennyiségű agyag, finom homok és elmálott dolomit van keveredve. A fürdőház mellől gyűjtött tőzeges termékből mintegy öt-hat kilogrammnyit töménysósavval kifőzve, a sósavas oldathoz kénhidrogengázt vezetve, azzal csapa­dékot kaptam. A csapadékot királyvízben oldva, belőle mintegy félgrammnyi ólom­chloridot, körülbelül 02 grammnyi bizmuthidroxidot és ugyanannyi rézszulfatot választottam le. E termékek közül, mint arra később részletesebben kitérek, a bizmuthidroxid radioaktiv, míg a másik kettő inaktiv volt. Nagy súlyt vetettem ez eredményre, mivel Rutherford és Soddy a radioaktivitás jelenségét tudvalevőleg úgy magyarázzák, hogy ennek oka a radioaktiv elemek bomlásában keresendő. Szerintük és elméletük híveinek föltevése szerint az uranium bomlásának egyik terméke volna a radium, ez termeli a radiumemanatiót, a mely ismét radium-Avá alakul. Ez tovább bomlik, bomlásanak terméke egy újabb radioactiv test, a radiumi? stb. E radioactiv testek az uranium- illetve radiumtartalmú kőzetekben mind föl­lelhetők, de mivel aránylag rövid életűek, azokban nem tudnak fölszaporodni, azért chemiai módszerekkel azokat fölismerni nem tudjuk, csakis a bomlásuk követ­keztében előálló sugárzásból mutathatjuk ki jelenlétüket. Ez átalakulás mindig kisebb atomsúlyú testek képződése mellett addig folytatódik, míg végeredményében egy inactiv vagy olyan lassan bomló elem keletkezik, a melyen a radioaktivitás jelen­ségét mostani eszközeinkkel kimutatni nem tudjuk. Ez elem a kőzetben, annak életkora továbbá a jelenlévő radioaktiv test mennyisége szerint kisebb-nagyobb mennnyiségben felszaporodik, abból tehát kiválasztható. RUTHERFORD és SODDY szerint miután a radium- és thoriumtartalmú ásványok­ban az ólom és bizmut mindig föllelhető, azt tartják, hogy e két fém volna a két előbb említett radioaktiv elemnek végterméke és pedig a radium végtermékének az ólmot, míg a thoriuménak a bizmutot tartják. E föltevést bizonyítani, miután a radium és thorium föltételezett bomlási sebessége igen lassú, közvetlenül eddig nem lehetett. Mellette szól, hogy az ólom és a bizmut a radium- és thoriumtartalmú kőzetekben majd mindig föllelhető, hogy e két nehéz fém mennyisége s az érezek radium- illetve thoriumtartalma, továbbá az érezek megbecsült életkora között összefüggés látszik, és végül egy a radium és ólom továbbá a thorium és bizmut atomsúlyaira alapított számítás. Ez a körülmény ad fontosságot annak, hogy a vizsgált tóképződményben, a mely­nek radioaktiv voltát kétségtelenül és könnyen be lehet bizonyítani, e két nehéz fém jelenléte kimutatható. Éppen ezért nem elégedtem meg azzal, hogy e testeket reakczióikkal egymás mellett kimutattam, hanem azokat egymástól elválasztva, az ólmot ólomchlorid, a rezet rézszulfat alakjában ki is kristályosítottam. A bizmutot bizmutchloriddá, ezt oxichloriddá, végül hidroxiddá alakítottam át. E fémek mindegyikének reakezióit oly biztosan kaptam meg, hogy az iránt kétségem, hogy azok a vizsgált próbában benne voltak, nem lehetett. Azt azonban, hogy ezek a vizsgált anyagnak eredeti részei-e vagy valami módon szennyezésként kerültek oda, ezzel az egy vizsgálattal eldönteni nem lehet. Éppen azért megismételtem az eljá­rást egy a tó kifolyása helyéről gyűjtött, a víztől odasodort, erősen kiiszapolt tőzegrészlettel is. Ebben ólmot már nem, bizmutot és rezet bár kisebb mennyi­ségben, szintén ki tudtam mutatni. Nagyobb biztonság kedvéért, búvár segítségével

Next

/
Oldalképek
Tartalom