A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Ilosvay Lajos: 6. rész: A Balaton vizének chemiai viszonyai
23 A Balaton vizének eddigi elemzései. Ezen elemzések közül a dr. SIGMUND-féle egészen elüt a többiektől s véleményem szerint öszehasonlításra teljesen alkalmatlan. Mert hihetetlen, hogy 1837-től 1862-ig, tehát 25 év alatt a Balaton vizének szilárd maradéka és chlortartalma megháromszorozódott, a hydrocarbonatoké közel megkétszereződött, ellenben a nátriumé, a calciumé és a sulfatoké felére, az alumíniumé tizedére, esetleg huszadára, sőt még kevesebb mennyiségére apadt volna. De ha ezeket a változásokat még mind bekövetkezetteknek tarthatnók is, lehetetlen, hogy a magnesium, mely ma a Balaton vizének annyira jellegző alkatrésze, 1837-ben teljesen hiányozhatott volna. Az egyes alkatrészeknek egymáshoz való viszonyából pedig azt látjuk, hogy a Balatonnak a tihanyi félszigettől északkeletre eső részében, honnan PREYSZ MÓRICZ és én végeztük meghatározásainkat, a víz chemiai összetétele 31 év alatt szintén nem változott lényegesen. Három elemzésem középértéke a PREYSZ MÓRICZ adataihoz nagyon közel áll. A kálium és nátrium mennyiségében mutatkozó eltérés alapos következtetésre nem jogosíthat, mert ezek mennyiségének közvetetlen meghatározása alkalmával könnyen lehet hibát elkövetni, és ilyen hibára visszavezethető eltérésre annál inkább gondolhatunk, minthogy a kálium és nátrium egyenértékszámainak összege PREYSZ szerint 17'81, szerintem 17'43, tehát bámulatosan megegyezik. A szabatosabban meghatározható calcium, magnesium, chlor egyenértékszázaléka is elég jól megegyezik, csak a kénsav-maradéké különbözik szembetűnőbben. mert az én elemzéseim szerént a kénsavmaradék egyenértékszázaléka 2-4-el nagyobb. A Fülöpön 1885-ben gyűjtött víz chemiai összetétele legjobban összehasonlítható a Zala-folyó betorkolása előtt merített víz chemiai összetételével; mindazáltal több alkatrész, nevezetesen: a kálium, natrium, calcium, magnesium és kénsavmaradék egyenértékszázalékában tapasztalható nagy eltérést csak úgy érthetjük meg, ha mind a két helyen merített vízre nézve, különleges helyi körülményeket tételezünk fel. Különben az a tény, hogy mind a fülöpi partok közelében, mind a Zala folyó betorkolása előtt merített víz elemzése a többiekétől annyira különbözik, arra figyelmeztet, hogy a tihanyi félszigettől délnyugatra fekvő rész vizét még több helyen és többször kell megvizsgálni, hogy a tó ama részének chemiai összetételéről biztosabban nyilatkozhassunk. Ha pedig, csak megközelítő pontossággal is, azt akarnók megtudni, hogy a levegőközi csapadékok mennyisége, továbbá a víz mélysége szerint a Balaton vizének töménysége, nemkülönben az egyes alkatrészek viszonylagos mennyisége miként változik, szükséges volna rendszeresen, egész éven át meghatározott időközökben, nemcsak a Balaton vizéből, hanem a beleömlő kisebb-nagyobb folyóvizekből a szilárd maradékot s legalább a jellemző alkatrészek mennyiségét megállapítani. Az ásványos vizeket, miként THAN KÁROLY 1 több ízben, részletesen kifejtette, okszerűleg csak az alkatrészek egyenértékszázalékainak révén hasonlíthatjuk össze. Fzt az elvet alkalmazhatjuk más természetes vizekre, vagy természetes, esetleg mesterséges, többféle sót tartalmazó oldatra is, ha különböző vizsgáló adatait kell összehasonlítanunk, s ezért számítottam ki én is a Balaton vizének régi elemzési adataiból az alkatrészek egyenértékszázalékát. Azok kedvéért, a kik jobban szeretik, 1 THAN KÁROLY: AZ ásványvizeknek chemiai constitutiójáról és összehasonlításáról. Értekezések a természettudományok köréből. Kiadja a M. Tud. Akad. XX. k., 2. sz., 1890.
