A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Ilosvay Lajos: 6. rész: A Balaton vizének chemiai viszonyai
Következtetések. 21 ki, a melyek már számottevők. Legkevesebb oxygéntfogyasztó test volt a tihanyi rév felszínén, legtöbb a Zala betorkolása előtt merített vízben. Utóbbi esetben ugyanazon mennyiségű víz csaknem másfélszer annyi oxygént emésztett fel, mint az előbbiben (5-ik tábla). 6. A vízben oldott oxygén közel annyi, mint a mennyi az oxygén elnyelési együtthatója szerint oldva lehet. Nevezetes azonban, hogy a tónak a partoktól távol eső részében aránylag kevesebb oxygént találtam, mint a nádas előtt, vagy akár a nádasban. Minthogy az ilyen értelmű eltérést több meghatározás igazolja, a tévedés ki van zárva s az eltéréseket esetlegeseknek nem mondhatjuk. Ellenben, ha meggondoljuk, hogy a Balaton vizében oxidálásra alkalmas testek vannak, melyek közvetetlenül a napfényen könnyebben oxidálódhatnak, mintha a napfény közvetetlen hatása korlátozva van: akkor eléggé valószínűnek tarthatjuk, hogy a tó nyilt tükrén, a vízben oldott oxygén fogyasztása sokkal nagyobb, hogy sem a levegővel való érintkezés a felhasznált oxigént azonnal pótolhatná, minek folytán ott a víz oxygéntartalma kevesebbnek adódik ki, mint a mennyit körülbelül ugyanazon hőmérsékletű vízben, a nádasban vagy a nádas előtt találunk. 7. Végül még egy következtetéshez juthatunk, ha a 180°-on kísérletileg talált és az elemzési adatokból számított szilárd maradékok, továbbá az izzítási veszteségek értékét egybevetjük. Hol volt a víz merítve ? 1000 g szilárd 180°-on szárítva vízből maradék az elemzés adataiból számítva Különbség 1000 g. vízre számított izzítási veszteség Az izzítási veszteség és a szilárd maradékok különbségének különbsége Tihanyi rév, felszín ..... 03591 g. 0-3385g. 00206g. 01119g. 0 0913 gr. Tihanyi rév, 7—10 m. mélyen a felszín alatt 0-3708 » 0-3463 » 0-0245 » 0 0988 » 0-0643 » Siófok és Kenese között . 0-3744» 0-3468 » 0 0276 » 0-1026 » 0-0750 » B.-Berénynél a Zala folyó betorkolása előtt, felszín .... 0-3289 » 0-3019 » 0 0270» 0 1111 » 0-0851 Miként látható a 180°-on talált és az elemzés adataiból számított szilárd maradékok különbsége, továbbá az izzítási veszteségek közel egyenlők. A kísérletileg talált és a számított szilárd maradékok különbségének egymáshoz elég közel álló értéke biztosítékot nyújt egyrészről az iránt, hogy az elemzéseket elég gonddal végeztük, más részről, minthogy ezek a különbségek a közvetetlenül meg nem határozott organikus testektől származnak, igazolják azt is, hogy az izzítási veszteségből az organikus testek közel egyenlő mennyiségére vont következtetés helyes. Az egyes vízpróbából megállapított izzítási veszteség az ugyanazon vízpróba kísérletileg talált és számított szilárd maradékának különbségét 4-szer, illetőleg 5'4-szer múlja felül. Minthogy azonban a leggondosabb izzításnál is van veszteség a nátriumcarbonát rovására, bizonyos, hogy az izzítási veszteség minden esetben nagyobb, mint a mekkora volt, az elégetett organikus test súlya.
