A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege
A Balaton jege. 97 Ahol a hó alatt gyéren szétosztott egyenetlenségek vannak a jégben, pl. feltört tábladarabok, ott minden ilyen egyenetlenség felett a vastag hóban a 116. ábrán látható, szabályos alak képződik. Az átlagos hófelszínből kiemelkedő dombocskán a legfelső réteg keményebb, mint az alsó, ennek következtében a legfelső réteget nehezebben támadja meg a szél, mint az alatta levő szemcsés, de lazább havat. Ennek következtében a szél aláássa a felső kemény réteget s abból szép, ellipszis alaprajzú, konzólszerű párkányocskát farag ki. Az alaprajznak addig a pontjáig, ahol a határvonal érintője párhuzamos lesz a széllel: az ellipszisen belül levő jeges hórész kiemelkedik a környezetéből s mély árok veszi körül. Ezen túl azonban az alakzat mélyebb szintre sülyed, mint a környezete, amint az a hosszmetszetről könnyen érthető. A 116. ábrán látható, pontosan felmért alaknak a hátán aláfelé mindig keskenyedő gerinczecske húzódik végig. Ez nem volt meg mindegyiken, amelyeket láttam, sőt talán azt mondhatnám, hogy gyérebb volt az ilyen alak, mint a gerincztelen. A szél szétválása az akadály előtt a barkhán-ellipszisnek megfelelő pályára kényszeríti a légáramlást. így érthető ennek a kifuvás-formának szabályos, ellipszis alakú homlokzata. A hátulsó részen ismét összesimulnak az előbb szétvált áramrészek s összesimulásuk helyén az összesimulásra kényszerítő oldalnyomás rugalmas hatása következtében egy darabig energikusabb lesz az áram, mint a zavartalan szél árama. Ez az összesimuló, energikusabb áramrész mélyíti ki az alakzat hátulsó részét. Ez körülbelül a legelemibb kifuvásalakzat, amelyben a legfelső, keményebb réteg el van választva az alsóbb, lazább rétegektől s felvette a barkhánvonalú alaprajzot, amely az akadályokba ütköző légáramlások kitérített útjának megfelel. Az elliptikus homlokzatot nagyon alá szokta fújni a szél, vagyis kifújja alóla a lazább havat. Ilyenkor ez az előre nyúló lap plasztikusan lehajlik. Ilyent látunk a 117. ábra fényképén, elül. 1907 februárius havában nagyon sok volt a tavon és a széljárta parti lapályokon is. Szép példája ez annak, hogy a firn mennyire simulékony, hajlékony, annélkül, hogy összetörnék, de egész más értelemben, mint ahogy rendesen a hajlékonyságot értjük. Sokkal komplikáltabb alakzatot mutat a 118. ábra, amelyet 1903 januárius havában mértem fel és rajzoltam le. Az ábrán a — jel ott van, ahol az egyes A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 5. rész. IV. szakasz. 7 116. ábra. Egyszerű kifuvás-forma a jég egyenetlensége felett. Alaprajz, hosszanti metszet és két keresztmetszet.
