A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege

58 A Balaton jege. így volt kikötve a lakósátor is öt kötéllel. Reggelre azonban a lékek erősen megnőttek. A szél felöli oldalon a kötelek a viharban úgy meg voltak feszülve, mint a húr, de a széltől elfordult oldalon levő két kötél lazán fityegett, mert ezek a lékek is, amelyeket pedig a megfeszített kötél nem rongált, megnyúltak majd­nem 2 méter hosszúra, az eredeti 30 cm. átmérő helyett. Vígan hullámzott a lékben a víz s rohamosan pusztította a déli partját. Ugyanigy festettek azok a lékek is, amelyekbe a műszersátor kötelei voltak lekötve (59. ábra). A léken látszik, hogy milyen erősen hullámzik benne a víz, de a sátor sötét tükrözésének helyén azt is látjuk, hogy a szél a jégen is hajtja a vizet, csakugyan, rendesen el szokta nyomni a vékony vízleplet a szélnek kitett part felé. 59. ábra. Megnövekedett lékek a graviméteres műszer-sátor mellett. 1901 márczius 5. Ilyenkor gyorsan pusztul a jég. 1901. márczius 6.-án már nem volt tanácsos a jégre menni s néhány nap múlva teljesen kiverte azt a partra. Amikor ilyen gyertyásodott, könnyen széthulló jeget ver ki a szél — rendesen a déli partra — alig okoz valami jelentéktelen kárt. Oly könnyen törik, pereg szét az ilyen jég, hogy még a laza homokos talajt is alig túrja fel. Egészen más ez, mint az a tor­lasz, amit ősszel, még nem gyertyásodott jégből rak a szél. Ilyenkor még kemény, ép a jég s az erős hullámverés játszi könnyűséggel löki fel az egyes táblákat, amelyek hatalmas erővel lódulnak neki az építményeknek s jelentékeny pusztítást okoznak. A kitolódás úgy kezdődik, hogy a még ép jégtábla elementáris erővel nyomódik neki a partnak, azon felcsúszik s aztán összetörik. Egyik tábla csúszik most a másikra, minden hullám kidobja a maga darabját s hatalmasan feltornyo­sítják egyiket a másik fölé, sokkal magasabbra, mint a milyen magasra a hullá­mok felérnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom