A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege

44 A Balaton jege. gáteau» néven nevez, s az angol sarkutazók «pan cake» jegével hasonlítja össze. Szabadon úszó, erősen kopott darabok ezek, sűrűn egymás mellett. Minden darabnak a peremén kis törmeléksánczocska halmozódik fel s ennek a súlya miatt a jégdarabot ellepi a víz. Csakhogy amig ez a jégfaj a Genfi tavon nem szokott szilárd jégpánczéllá összefagyni, addig a Balatonon csakhamar összefagy. De fel lehet még ilyenkor is ismerni a kis törmeléksánczokat (32. ábra). Sőt ezek soká meg is maradnak, amint 33. képünk mutatja, amely a Balaton déli partjának közeléből való 1904. januárius hó 10.-érői. A képen látható fehér foltok efféle régi peremsánczocskák, amelyeket a szél és némi előző olvadás kissé megbolygatott. Ezen a képen azonban a jégdarabok igen nagyok, kopásuk nem túlságos, azért a FORELféle glagon-gáteau formájának sokkal jobban megfelel a 34. képen látható alakzat, amelyben a darabok már csak néhány dm.

2 területűek s egészen gömbölyűre koptak. Ez a fénykép a déli parttól mintegy 2 km. távolságban, 1901 februárius Hogy csakugyan későbbi fagyás ez a felső rész, azt a 36. ábrán bemutatott részlet kétségtelenül igazolja. Itt a szilárdan álló jégtáblán befagyott repedés vonul végig, de ez a sötétszinű, tiszta jég legfelső rétegét nem érintette, de nem érintette a fehér, havas töredék-jégtáblákat sem. Mindkettőnél régibb tehát. 4. Előfordul az is, hogy egyes jégtáblákat a nyilt vizén egymás fölé dobál a hullám, némelyiket meg egészen elfordítja (37. ábra). Az egymás fölé dobott táblák természetesen a fagyás után mint kis platók állanak ki a sima jégmezőből, míg az élére fordultak fantasztikus rögök alakjában állják útunkat. A szabadon úszó jégtáblák összefagyása alkalmával minden egyes darabnak tulajdonképpen hasonló módon kissé ki kellene emelkedni. Tekintettel azonban arra, hogy ezek az első fagyás után feltört tábla-darabok még vékonyak, kiemel1 A kép közepén br. EÖTVÖS LÓRÁND gravimeteres mérései alkalmával használt lakósátor áll, messze a háttérben a mííszersátor látszik. Hogy a jég fényes fehér formái a fényképen láthatók legyenek, a képet nagyon röviden kellett mindig exponálni. Ez az oka annak, hogy az alakok az összes képeken meglehetős sötétek. Az eljárás körülbelül ugyanaz, mint felhö-fotografálások alkalmával. A sárga üveglencsének nem sok hasznát vettük, a felvételek nélküle jobban sikerültek. havában készült.

1 3. Nagyon érdekes eset az, amikor a hullámzó víz az összetörött jégtáblákat kidobálja a part mentén fel nem tört, erősebb jég tetejére. Ezek a kidobált jégtáblák víz alá nyomják az összefüggő alsó jeget s a víz elönti a jégtáblát. Ezen a felső vizén, amely hullámzik, egyes darabok úszva messze eljuthatnak s szétszóródnak a szilárd jég tetején. A szilárd jég peremén a nyilt víz felől annyi jégdarab halmozódhatik fel, hogy a tábla mélyen lenyomódik a víz alá s esetleg két összetört jégdarab is képes egymás felett elúszni. Ezt láttam 1904. januárius havában, amikor Siófok előtt széles csikban szilárdan állt a jégtábla s a hullámok kihajigálták a bent összetörött tábla darabjait. így állt elő a 35. ábrán alaprajzban látható szerkezet. Az összetört, fehér, havas jég darabjai bele vannak fagyva a szilárdan álló jégtábla fölé került vízbe. 32. ábra. Kopott jégdarabok összefagyásából keletkezett tábla. Eenn alaprajz, alul metszet.