A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege
40 A Balaton jege. Olyan szerkezetet, hogy a lemezkék függélyesen álljanak, tehát meró'legesen a víz felszínére, mint ahogy DRYGALSKI leírja a grönlandi fjordok jegét, kísérletileg nem sikerült előállítanom. A lemezkék épp úgy, mint a kevés sótartalmú vízben, mindig vízszintesen helyezkedtek el a folyadék felszínén. Lássuk most már a Balaton vizét. A tóból gondosan merítve és csomagolva, LOVASSY SÁNDOR tanár volt szíves Kolozsvárra küldeni néhány litert. Ezt Keszthely előtt, a móló végénél merítette. Első fagyásának alakzata körülbelül a kolozsvári vízvezeték vizének fagyásformáival egyezik meg, de valamivel egyszerűbb. A 26. ábrán látjuk a legelső jégtűket, pompás kifejlődésben. Mindegyik tűt ferde síkban, vagy vízszintesen fekvő csipkézet díszíti, az ábra bal, alsó sarkában pedig már a vízszintes lemezkék első benyomulását látjuk a tűk közé. Balra, fenn ferde síkú csipkézet és horizontális lemezke fedik egymást a képen. Megjegyzem, hogy a kép a tűket alsó oldaluk felől tekintve mutatja. A képet kerítő farámának a képen látható lapja volt a vízbe merülve. Előrehaladottabb stádiumban (27. ábra) azt a meglepő tüneményt fogjuk észrevenni, hogy már az első fagyás tűi is egyszerűbbek, mint a vízvezetéki vízben, de az ilyen előrehaladott stádiumban sem annyira komplikált a jelenség, mint a vízvezetéki vízben. Nagyon valószínű, hogy ezt a Balaton-víz kisebb keménysége okozza, meg talán a tó vizében előforduló sók könnyebb oldhatósága, illetőleg kisebb telítése, bár a sók abszolutus mennyisége nagyobb is. Mindezekből a kísérletekből azt látjuk, hogy a fagyás a Balaton felszínén is úgy kezdődik körülbelül, mint más édesvizeken: 1. tűk képződnek a víz felszinén, majd 2. a tűkre csipkeszerű díszítmények fagynak ferde és vízszintes síkokban; 3. a tűk között vékony lemezkék borulnak egymásra, s amikor a víz felszíne teljesen befagyott, akkor 4. csakis lemezek alakjában folyik tovább a fagyás. A lemezek egymásra szorulnak a felhajtás következtében, közülük a nyúlós sós víz kiszivárog (legnagyobb részében) s a lemezek kompaktus, egységes, teljesen átlátszó tömeggé fagynak össze. Tökéletesen ugyanezeket a folyamatokat tapasztalta DRYGALSKI is a grönlandi expediczió alkalmával a szárazföldön, meg a jég felszinén keletkezett tavakon, de a tünemények magyarázatát nem adta meg. 1 A tűk képződését a fagyás alkalmával észlelhető sókiválás okozza, amely a kristályokat, azok növekedésével mindinkább konczentráltabb oldattal veszi körül. Ez a konczentrált oldat nyúlós hártya gyanánt szerepel, amely a kristályok ép kifejlődését megakadályozza. Amint a tűk bizonyos nagyságot elértek, akkor a folyadéknak még szabad felszíne sűrűbb sóoldattá válik, fagyáspontja (helyesebben olvadáspontja) alászáll, azért itt késik a fagyás, többé nagy tűk nem képződhetnek, mert csak kis tű megfagyása is elegendő arra, hogy a belőle kiváló, most már sok só a környezetét igen konczentrált oldattá tegye. Végre annyira sós lesz a felszíni réteg mindenütt, hogy megindul a sós víz alászállása, kis konvekczió-áramokkal s ezzel kezdetét veszi a lemezkék keletkezése, meg ami fő, a függőleges czellafalak épülése ( QUINCKE ), amely bizonyára a mind mélyebb rétegekbe húzódó sós víz áramlásának útjait jelöli. A nyugodt vízben fagyott, vastag jéglap tehát két lényegesen különböző részből áll. Legfelső lapja vízszintes kristálynyalábok tűiből, csipkeszerű lemezekből és 1 E. v. D RYGALSKI : Grönland-Exp. d. Ges. für Erdkunde zu Berlin. I. kötet, 411. stb. old.
