A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege
A Balaton jege. 286 , fagyott hó akadályozza a jég vastagodását, mert gátolja a kisugárzást s ezzel a jég lehűlését. Ha a hó megázik vagy olvadozva firnesedik s összekeménykedik, akkor jobban vezeti a meleget s nem akadályozza annyira a jégtábla lehűlését, sőt ha egészen keményen összejegesedik, maga is hozzájárul a jégtábla vastagodásához. Ennek a tüneménynek a számba-vétele grafikus úton tehát megint nagy nehézségekbe ütközik. De módosítja a hó a jég pusztulását is, amennyiben olyankor, amikor nincs hó a jégen, az egyenletesen, fokozatosan vékonyodik, míg végre feltörik. Hó alatt azonban másként megy végbe a tünemény. A hó először védelmezi a jeget az olvadás ellen. Először a hónak kell elolvadnia, csak aztán jut a meleg levegő a jéghez. De a sugárzástól is megvédi a vizet és jeget. A havon keresztül nem juthatnak a napsugarak a vízbe és jégbe s így a víz hőmérséklete csak igen lassan emelkedik. Ilyenkor a jég felmelegszik egész 0°-ra, elveszti aczélosságát, «gyertyásodik», temérdek apró hasadék szeli össze, s amikor a hó leolvadt róla, a jégnek ugyan még tekintélyes vastagsága van, de oly gyenge, hogy az első erősebb szél letakarítja a tó felszínéről. Ilyenkor tehát a jégvastagság ábrájában eleinte lassú csökkenést, majd hirtelen, teljes pusztulást észlelünk, ellentétben a hótakaró nélkül pusztuló jégnek lassú fogyatkozásával. Ezt a tüneményt sem lehet grafikusan feltüntetni, különösen a hó komplikált története miatt, amint azt majd látni fogjuk. 3. A levegő hőmérsékletén kívül az időjárás derült vagy borult voltának is van hatása. A derült idő szélsőségesebbé teszi a jégvastagság ábráját. Derült időben a vastagqdás is, meg a pusztulás is gyorsabban megy. Borult idő mind a kettőt gátolja. De ne felejtsük el, hogy a jég úgy viselkedik, mint a talaj, t. i. melegének java részét sugárzás és az alatta levő vízrétegből vezetés útján kapja. Ennek következtében a be- és kisugárzás következményei ugyanazok, mint a talajon. A derült és borult időjárás következményei tehát szigorúbban a következőleg foglalhatók egybe: a) Ha a sugárzás a jégen meleg-veszteséggel jár (a kisugárzás több, mint a besugárzás), akkor derült időben intenzivusabb a jégvastagodás, mint borult időben. b) Ha a sugárzás a jégen melegnyereséggel jár (a besugárzás több, mint a kisugárzás), akkor derült időben a jég pusztulása intenzivusabb, mint borult időben. 1 1 Vizsgálat alá vettem azt is, hogy a Balaton jegének története és a talaj hőmérsékletének járása között van-e valami összefüggés. Evégből néhány évhez oda rajzoltam az O-Gyallán végzett talajhőmérséklet-észlelések grafikonját is. Ez az összehasonlítás csak annyi eredményt árul el, hogy a Balatonon körülbelül addig van jég, amíg O-Gyallán a talaj hőmérséklete zérus alatt jár, ami természetes is, mert hisz a talaj hőmérséklete meglehetősen úgy jár együtt a levegő hőmérsékletével, mint a Balaton vizéé. Érdekes azonban figyelemmel kisérnünk, hogy a talaj hőmérséklete milyen nehezen válik meg akár pozitivus, akár negativus értelemben a 0°-tól. A talajban levő víz megfagyása alkalmával felszabaduló meleg, illetőleg a megolvasztáshoz lekötődő meleg az oka ennek. Ha a talaj lehűlt O u-ra, akkor addig nem hűlhet tovább, amíg a benne foglalt víz meg nem fagyott, s csak amikor már a benne levő víz mind jéggé fagyott, akkor kezd a talaj hőmérséklete ismét alább szállni 0° alá. Ugyanez történik olvadáskor is. Amíg a talaj vize mind meg nem olvadt, addig a talaj hőmérséklete nem emelkedhetik 0° fölé. Azalatt tehát, amíg a talajhőmérséklet a 0°-on időzik, a talajnedvességnek halmazállapot-változása megy végbe. A Balaton vizének hőmérséklete is csak nagyon keveset változik attól a pillanattól kezdve, hogy a jég el kezdett képződni. A hőmérsékletek ábráját ilyenkor valósággal a jégvastagság ábrája egészíti ki, mert az számol be a további meleg-vesztesegről. A kettőt csak közös mértékre kellene hozni, ami kissé nehéz feladat, mert csak úgy volna lehetséges, ha mindkettőt átalakítanánk melegmennyiségek ábrájává. Ezt aztán érdemes volna összehasonlítani a levegő-hőmérsékletek integrális-vonalával.
