A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege
A Balaton jege . 25 behatóan tanulmányozták RÓNA és FRAUNHOFFER 1 S eredményeikből világos, hogy a legváltozékonyabb hónap éppen a januárius. Ez a törvény szigorúan áll Budapest, Ó-Gyalla, Máriafalva, Turkeve, Bustyaháza, Ungvár és Maros-Vásárhely állomásokra (Keszthelyre nincs kiszámitva), míg Fiúméban a legnagyobb változékonyság deczemberben van, ami éppen tanúsítja, hogy specziálisan a mi középeurópai klímánknak az ismertető jele ez, míg a Földközi tenger specziális klímája alatt álló Fiúméra nézve ezek nem érvényesek. O-Gyalla interdiurnus változékonyságát példának okáért felsorolom: Jan. Febr. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Decz. Év 2-44 2 10 1-93 1 81 173 160 F73 170 F67 1*88 1 81 204 1 87 Ezt a változékonyságot észrevesszük az 1 —12. ábrákon is, amelyeken a hőmérséklet rögtönös ugrásokkal szökell az olvadáspont körül, majd alája, majd föléje. A két adat egymásnak ellentmondani látszik. Hogyan lehet az, hogy az ingadozás éppen minimum, amikor a változékonyság meg maximum ? Egy hasonlattal értethetném meg a dolgot legjobban. Amikor a szél a zászlót lobogtatja, két erő küzd egymással. Az egyik a nehézségerő, a másik a szél ereje. Az előbbi a zászlót lefelé húzza, a másik vízszintesen kifeszíteni igyekszik. Erős szélben a zászló gyorsan lobog, de csak kicsiket mozdul, sűrű, apró lobogással pattogva feszül ki: ilyenkor gyors a zászló helyzetének változékonysága, de csekély a változásokamplitúdója. Gyenge szélben lomhán meg-meg emelkedik, nagyokat mozdul, de azután megint lehanyatlik. Ilyenkor tehát kicsiny a változékonysága, de a változások amplitúdója, az ingadozás nagy. Éppen így vagyunk a mi téli időjárásunkkal is, amit az elmondottak után nem kell bővebben fejtegetnem. 2 A balaton-melléki tél nagy hidegjei rendesen úgy köszöntenek be, hogy változó szelek után erős északi, vagy északkeleti szél tör ki, egyszerre leesik a hőmérő, felemelkedik a barométrum, kiderül az idő s aztán szélcsendes, nyugodt, anticziklonális időjárás áll be, rendesen gyenge, keleties légáramlattal. Ez a tünemény jól feltűnik az 1 —12. ábrák közül, amelyekre oda rajzoltam a szél ábráját, így különösen pl. a 11. ábrán, ahol az 1902/03. évi téli időjárás ábráit látjuk. Ez a szélábra a következőleg készült. Mivel tudjuk, hogy a keleti szél hideget, a nyugati meleget hoz, ennek következtében a hőmérséklet ábrájával való összehasonlítás végett olyan ábrát kell rajzolnunk, amelynek negativus ordinátái legyenek, ha keleti szél fúj és pozitivus ordinátái nyugati szél idején. Az ordináták ará1 Id. h. 2 Más helyen jóval bővebben kifejtettem már, hogy Európa felett nyáron a nyugati szél hirtelen való megerősödése Medárdus napja táján (jún. 8.) nagyon szépen összehasonlítható az indiai monzun nyári kitöréseivel (bursting of the monsoon) s rá mutattam, hogy nem is egyéb ez, mint az egész Eurázia körül mutatkozó monzunnak egy darabja. Itt alkalmam nyilt kimutatni, hogy ennek a monzunnak a téli járása is érezhető hazánk felett. Elvitathatatlan, hogy télen a keleti szél az uralkodó, s ez kontinentális időjárást hoz, nyáron pedig a nyugati szél, amely oczeáni időjárást hoz. Kétségtelen, hogy ugyanaz ez a tünemény, mint amely egész Eurázia körül mindenütt lejátszódik s csakis az a megrögzött szokás teszi különössé és meglepővé ezt a felfogást, hogy megszoktuk Európát külön kontinensnek tekinteni, holott ez természettudományi szempontból teljesen indokolatlan. Aki el tud tekinteni ettől az ókori hagyománytól, az ebben a dologban semmi különöset sem fog találni.
