A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege
22 A Balaton jege. az a szélirány, amelyik januáriusban különösen gyakori a két másik hónappal szemben. Ennek megismerésére kiszámítottam a tanulmányozás alá vett 12 esztendő minden téli hónapjára a szél gyakoriságát Keszthelyen. Ezek a következők : Szél .... N NW W SW S SE E NE C. Deczember . 283 91 22 17 141 110 57 108 287 Januárius . . 297 34 36 33 85 130 127 59 315 Februárius. . . 332 39 20 55 90 118 55 54 251 Azonnal észrevehetjük, hogy milyen lényegesen eltér a három hónap egymástól a nyugatias (W, NW, SW) és keleties (E, NE, SE) irányú szelek gyakorisága tekintetében. Ugyanis deczemberben januáriusban februáriusban a nyugatias szelek gyakorisága .... 130 103 114 a keleties szelek gyakorisága 275 316 227 a kettő tehát úgy aránylik egymáshoz, mint 1 : 2*115 1: 3'068 1 : 1*991 vagyis a keleties irányú szelek gyakorisága a nyugatias irányúakhoz képest sokkal nagyobb januáriusban, mint deczemberben és februáriusban. Ugyanez kitűnik a korábbi évekre nézve SÁRINGER idézett munkájából is (39. 1.). Ezek az adatok százalékosan vannak számítva. Keszthelyen ugyanis 1874—93. évekről deczemberben januáriusban februáriusban a nyugatias szelek gyakorisága (°/ 0) . . 13 8 12 a keleties szelek gyakorisága (°/ 0) ... 31 37 35 a kettő tehát úgy aránylik egymáshoz, mint 1 : 2*38 1 : 4*62 1 : 2*92 Világos tehát, hogy nemcsak a jégtanulmányozás ideje alatt, hanem általában is januáriusban Keszthelyen nagyon megcsappannak a nyugatias irányú szelek és erősen megszaporodik a keleties irányú szelek gyakorisága. November és márczius hónapokra nem is kell kiszámítanom ezeket az adatokat, tudjuk, hogy a nyugati szél gyakorisága nyár felé mind nagyobb és nagyobb lesz, a keletié pedig általában csökkenik nyár felé. A szeleknek ezt az eloszlását a három hónapban Keszthelyre nézve a 13—15. ábra szemlélteti. Hogy a januáriusnak nyugodtabb, egyenletesebb hőmérsékletjárását, csekélyebb ingadozását az egyes években csakugyan az Ázsia felől ide terjedő magas légnyomás és a kontinentális légáramlás uralma okozza, az annyival még világosabb lesz, ha kimutatjuk, hogy a keleties irányú légáramlásokkal januáriusban igen alacsony hőmérséklet áll be. Általában a leghidegebb időjárás a Balaton mellett — legalább a tanulmányozott 12 év alatt mindig északi és keleti széllel köszönt be. Azután derült, csendes időjárással tartós hideg szokott lenni. Első bizonyítékunk erre nézve a nép tapasztalata. Nagyon jól tudja a balatoni ember, hogy télen a keleti szél nagy hideget szokott hozni, azért a kemény hideg keleti szélre meg is szokta ilyenkor jegyezni, hogy «a hazájából fuj», t. i. Oroszország felől, amelyről a nép azt tudja, hogy télen nagyon hideg. De számszerűen is ki lehet mutatni, hogy télen
