A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege
BEVEZETÉS. H ÓVAL lepett mezőkön, úttalan utakon jut le az ember télen a tó jegére. A parton felköti a jégpatkót és sokkal kényelmesebben, sokkal gyorsabban haladhat az itt-ott havas, tükörsima pánczélon, neki a semmiségnek. "Vékony köd ül a tájon; néhány száz lépés multán eltűntek a partok, elnémult minden zaj s fehér, alaktalan semmiség, hangtalan némaság veszi körül. Sokszor órákig tart az út, mindig kompasszal tájékozódva, míg ismét hallatszik valami hang. Sajátságos dübörgés, amelyen észrevesszük, hogy messziről jövő hang, de csak az tudja megmagyarázni, aki már hallotta a jégen utazó, kővel megrakott szekerek karavánjának zengő moraját; majd emberi hangokat hallunk, meg egyhangú fejszecsapásokat. Halászok dolgoznak valahol a közelben, de nem lehet látni őket. Azután kissé kiderül az ég, akkor meg a jég szólamlik meg, elementáris hangokat hallatva, amelyeket alig lehet valamihez hasonlítani, annyira különös dörrenések, süvöltések, pattanások, sokszor kábító zűrzavarban. Csak nagysokára hallik harangszó s nemsokára feltűnnek a túlsó part fái, magaslatai s ismét künn vagyunk a sáros, zajos, egyenetlen szárazföldön. Hányszor tettük meg ezt az érdekes, különös utat, hogy megismerjük a jeget minden életnyilvánulásában. Van ott annyi tanulmányozni való, hogy ez a rövidre fogott beszámoló alighanem csak egészen vázlatos és hiányos képe annak, ami a Balaton jegével történik. Kielégítően alapos munkát csakis úgy végezhettünk volna, ha néhány telet, a befagyás kezdetétől a jég pusztulásáig állandóan a jégen tölthettünk volna, de akkor sem egyedül, hanem a megfigyelőknek egész kis csapata, akik a tó minden részére elosztva állandóan szemmel kisérhették volna az egész jégvilágot. Ez azonban lehetetlen. Meg kellett elégednünk azzal, hogy amikor csak a körülmények engedték, hosszabbrövidebb időre lerándultunk a jégre s lehetőleg nagy utakat jártunk be a hátán, folyton figyelve, mérve, rajzolva és fényképezve. Mint LÓCZY LAJOS asszisztense kezdtem, az ő vezérletével, a tanulmányt, eleinte csak mint segéd, aki közreműködik a mester tanulí*
