A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei
47 Az ég tükrözése hullámzó felületen. tódi rév előtt, a hol a két tómedenczéből kétféle irányú hullámok szoktak találkozni, azonkívül a hullámok a mély víz felett igen nyugodtan gördülhetnek át. A helyenként való hullámzás azonban nemcsak este, hanem nappal is igen sok változatot idézhet elő, a melynek illusztrálására leírom azt az észleletet, a melyet 1900 október hó 8.-án délelőtt 10 órakor a boglári várhegyen végeztem. A Nap már meglehetősen alacsonyan járt s 10 óra tájban sugarai körülbelül éppen merőlegesek voltak a tó déli partjának irányára. Nyugat felé tekintve, végig látni a nagy boglári berek lagunáin, a melyek most szárazak s hátul Fonyód I ^ A / ÁB —" -íi9TÁSvf 1 tt tjMl(l4'l ..... gjm R^V+ÓP LIÜÜIÜLU^ 21. ábra. Kilátás a boglári várhegyről Fonyód felé, 1900 okt. 8-án. (A nyíl a napsugarak irányát jelzi.) kettős kúpja zárja el a további kilátást (21. ábra). A tó tükre tükörsima, csak itt-ott látszanak rajta szélbolygatások. Ezek a borzolt területek nyugat felé szép kékek. Ha nikolon át tekintjük meg, elsötétülést két irányban konstatálhatunk. 1. Ha a nikolt a Nap sugarainak irányára tartjuk merőlegesen [C-D helyzet), 2. vízszintes helyzetben (E—F), míg legvilágosabb A—B helyzetben, a mikor a nikol résének hosszabbik oldala párhuzamos a Nap sugaraival. 1 Az első esetben tulajdonképen az ég színének sarkított volta miatt tűnik el a kék fény a C—D helyzetben tartott prizma előtt, a második esetben pedig a hullámlapocskák okozta sarkítás 22. ábra. Kilátás a boglári várhegyről Tihany felé, 1900 okt. 8-án. miatt történik az elhomályosodás. Ha C—D helyzetben tartjuk a nikolt, oly sötét lesz a tó fodrozott része, hogy sötétebbnek tűnik fel, mint a berek száraz pázsitja. Észak-északnyugatnak tekintve, az égnek azt a részét tükrözik a fodrozott területek hullámocskái, a mely csak igen kevéssé sarkított fényű. Valamivel világosabb kékek az itt látható foltok, de csakis vízszintesen tartott nikollal sötétülnek el, tehát vertikális síkban sarkított a fényük. Kelet felé az ég majdnem fehér. Ha A—B helyzetben (22. ábra) tartott 1 Bocsánat ezért a lapidáris meghatározásért, igen körülményes és unalmas volna a precziz jelzést minduntalan elmondani.
