A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei
18 A Balaton vizének saját színe. 18 a mely a foszforeszkálásra emlékeztető fénynyel töltötte be az egész sátrat. A vizén át, alulról megvilágított jégnek ez a zöld színe a FoREL-féle színskála VII. és VIII. színei között játszott, valamivel kékebb volt borult idővel s valamivel zöldebb, ha a Nap sütött. A Balaton színével való összehasonlítása kedveért feljegyzem néhány tónak a színét, elhagyva a Lande-ok tavait, a melyeknek színeit a fennebbi táblázatban közöltem. Lac Crozet az Alpokban III. Lac de Lesponne a Pireneusokban . . . III. Lac d'Annecy III—IV. Léman IV. Bourget IV. Paladru (Jura) V. Conzieu-d'en-Bas (Jura) V —VI. Aiguebelette (Jura) VI. Neuchátel VI—VII. Zug VI—VII. Bodeni VI-VII. Vierwaldstätti IV—VII. Lourdes (Pireneusok) VII— VIII. Armaille (Jura) VIII. Longemer (Vosges) VIII —IX. Lac de la Corne (Alpok) IX. Remoray (Jura) IX —X. Laffrey (Alpok) X. Nantua (Jura) XI. Balaton VI—XI. Hallstatti tó VII—XI. Es még ezenkívül vannak, a melyek még Xl-nél is sárgábbak. A Balaton megerősíti DELEBEQUE-nek azt az észleletét, hogy minél kisebb valamely tónak az átlátszósága, annál nagyobb skálafoknak felel meg a tó színe s annál változatosabb ez a szín is. Az átlátszóság és a szín között a Balatonban végzett számtalan észlelés alapján sem lehetett összefüggést megállapítani. Kétségtelen azonban, hogy gondos észlelők egész csapata, a kik a tó különböző helyein, a napnak különböző szakaiban, éveken át minden nap nagy gonddal észlelnének, meglelnék az összefüggés szigorú törvényeit a tó átlátszósága, színe, az időjárás, a helyzet és egyéb tényezők alapján. Kérdés azonban, hogy az ennyi fáradság és költség árán megszerzett tapasztalati eredményeknek, tudásunk mai állása mellett, nagy jelentőséget tulajdoníthatnánk-e? Mialatt ez az értekezés sajtó alatt áll, megjelent O FREIH. V. AUFSESS jelentős értekezése a tavak színeiről. 1 O a tavak szineit spektroszkóppal analizálja s megkülönböztet négy csoportot: 1. A tó vize a kék színt nem nyeli el (kék tavak, pl. az Achensee). 2. A tó vize a kék színt némileg elnyeli (zöld tavak, pl. Walchensee). 3. A tó vize a kék színt erősen elnyeli (sárgászöld tavak, pl. Kochelsee). 4. A tó vize a kék színt teljesen elnyeli (barna tavak, pl. Staffelsee). AUFSESS nem hiszi, hogy összefüggés legyen a tavak színe és átlátszósága között ; ezt a véleményét azonban még a Balaton is megczáfolja. 1 O. FREIH . v. AUFSESS : Die Farbe des Sees. München, 1903.
