A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei
12 A tó vizének átlátszósága. Úgy látszik, hogy a mi Balatonunkhoz minden tekintetben ez az utolsó, a Lac d'Hourtin, más néven Etang de Carcans hasonlít legjobban, a mely a Gironde torkolatától mindjárt délre, egészen a tenger partján nyúlik el. Hossza ugyan csak 17 km., területe 59'2 km 2, a mi csak egy tizenegyedrésze a Balatonnak, de a kiterjedés ilyen nagy méretek közt már ebben a tekintetben nem jő számításba. Fontosabb különbség az, hogy a tó közepes mélysége valamivel nagyobbnak látszik, mint a Balatoné, t. i. a DELEBEQUE-féle munka XIX. tábláján közölt szép térképen a tó köbtartalma gyanánt 210 millió m 3 van adva, a miből a közepes mélység mintegy 3'6 m. lehet, míg a Balatoné csakis 30 m Ez a néhány decziméter már fontos szerepű lehet a tó átlátszóságára nézve. Mindazáltal a hasonlóság oly nagy, hogy nem csodálhatjuk, miszerint az átlátszóság mértéke is hasonlít a Balatonon nyertekhez. Kár, hogy csak ez az egyetlenegy észlelés áll rendelkezésünkre. Sokkal nagyobb a többi tó mélysége és ennek megfelelően, átlátszósága is, kivévén a kis Garros és Irieux tavakat, a melyeknek átlátszósága igazán esetleges körülményektől függhet. Érdekes a pomerániai tavakra vonatkozó tetemesen nagyobbszámú észlelések egybevetése is. HALBFASS 81 tó átlátszóságáról szolgáltat adatot, még pedig a Dratzig, Madü, Calenzig és Streitzig tavakról egész sorozatot, a többiről pedig egyegy észlelést. A sorozatos észlelések éppen azt mutatják, hogy ezeknek a kis tavaknak az átlátszósága igen erős ingadozásoknak van alávetve (Dratzig: 20—6'0 m., Madü: 20 — 9 5 m., Calenzig: 4'5—9'1 m., Streitzig: T3 — 4 5 m.), tehát egy-egy adat egy-egy tóról igen keveset mond. Bizonyos tekintetben egyesíteni lehet azonban ezeket az adatokat számtani közepekbe s akkor némi általánosabb következtetéseket vonhatunk le. A táblázatokban (p. 83—88.) közölve vannak a mérések alkalmával észlelt szélerősségek is, de csak általános jelzéssel. Válogassuk ezek szerint külön a kapott átlátszóságokat s vegyük azoknak számtani közepét. Tó Szélesend Gyenge szél Mérsék. szél Megleh. szél Erős szél Vihar Tó AdatÁtlátAdatÁtlátAdatÁtlátAdatÁtlátAdatÁtlátAdatÁtlátszám szóság szám szóság szám szóság szám szóság szám szóság szám szóság Dratsigsee . . 12 482 5 392 6 3-81 4 3-52 2 30 — — Madüsee . . . 12 4-82 3 6-03 14 6-28 5 7 4 — — — — Calenzigsee . . 5 7 82 — — — — 8 6-23 — — 2 4-75 Streitzigsee . . 23 1-76 1 2 20 7 2-9 1 1-15 — — — — A többi tó számt. középben egyesítve 59 233 360 2 90 13 2 94 31 327 11 3 05 — — Ezenkívül még a Madü tavon olyan észlelések is vannak, hogy az időjárás rovatban fel van jegyezve: «Szélcsend, de előző nap háborgott a tó». Ilyen adat 23 van s ezeken a napokon észlelt átlátszóság: 6'1 Ha most a Dratzig, Madü stb. tavakon nyert közepeket egy-egy adatnak veszszük s azt egyesítjük a többi tó adatával, mindegyiket olyan súlyúnak tekintve, mint a hány észleletből nyeretett, akkor a következő számsorozatot kapjuk: Szél: 0 gyenge mérsékelt meglehetős erős v. vihar Átlátszóság: 2-44 2"99 3*21 370 3 17
