A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei
9 A tó vizének átlátszósága. (2. ábra), az gyorsan eltűnt a zöldes vízben s mintegy 06 m. mélységben megszűnt láthatóvá lenni. Még mélyebbre eresztve, úgy 80 cm. mélységben ismét feltűnt a korong képe, sajátságos, szép zöld fényben. Egyszerű kis konstrukczió meggyőz bennünket róla, hogy a korong ott tűnt fel ismét, a hol a hajó orra alatt átsurranó napfény ismét éri a korongot. A 2. ábrában A a hajó orrának keresztmetszete. A hajó farának erős megterheltetése miatt az orránál alig járt 10—15 cm. mélyen. A Nap magassága ezen a napon d. u. félnégykor körülbelül 395° volt a látóhatár felett s azimutja 73° levén, éppen keresztbe sütött a hajó tengelyére, a mely, az éjszak-éjszaknyugoti szelekre való tekintettel, körülbelül éppen merőlegesen a tó tengelyére három vasmacskára volt kihorgonyozva. Az l-es helyzetben a víz is, a korong is árnyékban van s a korongot még látni leltet. A II helyzetben a korong már nem látszik. A 111-as helyzetben a korong ismét feltűnik. Könnyen belátható, hogy ilyen kis mélységek esetén ez a dolog lényeges szerepet játszik, míg pl. a Léman-tó nagy mélységein nagyon csekély, mondhatjuk, elenyésző befolyása van. Nehezebben magyarázható az a tünemény, hogy a hajó napsütötte oldalán nagyobb mélységből látszik a korong, mint az árnyékos oldalon. Ennek az okát a következőkben sejthetjük: A fúróhajóról eszközölt vizsgálódások közben a víz színe a FoREL-féle színskála 11. színéhez állt legközelebb, tehát nagyon világoszöld volt, még a szép fűzöld színnél is jóval sárgásabb. Ez annak a jele, hogy a vízben igen sok növényi eredetű oldat van, a mely a vizet nem apró, szilárd részecskék sűrű felhőjével homályosítja el, hanem ez valódi oldat, a hol a vízben molekuláira szétválva lebeg a festőanyag. Az ilyen oldatnak már most a fényelnyelő képessége sokkal nagyobb, mint a tiszta víznek. 1 A növényi eredetű oldatok mennyisége már most annyi volt ebben az időben, hogy ennek fényelnyelő hatását nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hanem a vízben lebegő, homályosító szilárd részecskék hatásán kívül ennek a fényelnyelésnek is igen jelentős szerepe van. Ennek következtében tehát a megvilágítás mértékének olyan intenzív különbsége, mint a milyen árnyék és napfény között van, fel fog tűnni a korong láthatóságában is, épp úgy, mint az oczeánok vizében, a hol a megvilágítás erősségének szintén hatása van a láthatóság mértékére. Csakhogy, a míg a tengerben a víznek szilárd részecskékkel való szennyezettsége olyan csekély, hogy e mellett a víz fényelnyelő képességét nem lehet elhanyagolni, addig a Balaton vizében a növényi oldatok annyira megnövelik a víz fényelnyelő képességét, hogy az még a szilárd részecskékkel való tetemes szennyezettség mellett sem marad hatástalan. Tökéletesen hasonló okos1 ILOSVAY L.: A Balaton vizének chemiai viszonyai, p. 20. — Sajnos, hogy az organikus oldatok mennyiségét nem lehet pontosan megállapítani. ILOSVAY is csak annyira szorítkozhatik, hogy a tóban «aránylag sok organikus test van oldva.» 2. ábra. Az átlátszóság mérésének különféle esetei.
