A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

Sáringer János: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 1. szakasz: A Balaton vizének hőmérsékleti viszonyai

48 Befagyás. (L. -—6*2) 13 cm. vastag. 5-ikére (L. —3*0) pedig 16 cm. vastag. 6-ikán szép csendes, napos időben a feljegyző vitorlással Siófokra ment, miközben öt rianást látott, melyek közül a legszélesebb 2 méternyi volt Az ezen napon megkezdődött olvadás folyton tart, úgy hogy 12-ikére (L. 1 0) a parton már víz volt. 14-ikétől 17-ikéig újból fagy (L. —14, —3 0, —3 2, —40), úgyhogy 17-én a jég 5 cm. vastag. A fagyás folyton tovább tart, 24-én a jég 10 cm. vastag. Január utolsó napjaiban (29., 30, 31-én L. 3 8, 3 4, 4'4) a jég erősen megromlik és február 1-én egy északi orkán elpusztította és Somogyba vitte a jeget. Február 7-én (L. — 3 0) újból vékony jégkéreg képződik, a mely 13-án (L 4*2) 2 cm.-nyi vastagságot ér el, de már 15-ikén (L. 2*6) erősen olvad, a szél megrongálja és 17-én teljesen eltűnik a jég. Ezután már nem volt oly hideg, hogy a Balaton befagyhatott volna. 1898/99. évi tél. 1898. deczember 23-ikán (L.—3*4) a Balatonon vékony jégréteg van. 27-ig állandóan alacsony hőmérséklet mellett a jég erősödik és 7 Cili. vastag lesz. 29-én, 30-án (L. 4*8, — 0*4) enyhe, borult időben a jég megromlik és az utóbbi napon csak a parton marad. Január 2-án reggelre a Balaton igen vékonyan befagy; január 5-ike (L. —3*6) után való nap újból jégkéreg képződik, de csak a víz szélén; ugyanígy január 9-ikén (L. — 2*0), különben egész januárban jégmentes marad. Február 5-ikén (L. —4*2) részben befagy a tó, a jég gyenge marad és már 8-án kásás lesz, 11-ikén pedig eltűnik. 24-ikén (L —6*6) és a következő napokban befagy legalább a szélén annyira, hogy 27-ikén jeget lehet róla hordani; de már 28-án újból olvad. Még kétszer fagyott be ebben az évben a Balaton, márczius 6-án (L. —6 4) és 22-én (L. —7*0), de mindkét esetben vékonyan, a mely csak igen rövid ideig tartott. 1899—1900. évi tél. 1899. deczember 9-ikére kezd a széleken fagyni; 12-ikén már az egész Balatont jégkéreg borítja, a mely a parton 5 cm., belül 3 cm. vastag, úgy hogy 14-ikén már halásznak a jégen. Közben, 13-ikán 15 cm. magas hó borítja be a jeget, a mely azonban a 15 —18. közti napokban részben a jéggel együtt elolvad. 19-ikén újból befagy a tó. 20-ikán 10 cm. vastag jeget visznek vermekbe, 22-ikén 18 cm., 23-ikán 20 cm., 27-ikén 27 cm. vastag a jég, a mely ezen a télen a maximális vastagság. Ettől kezdve többet olvad nappal mint fagy éjjel. 31-ikén 25 cm., 1900. január 2-ikán 23 cm. vastag a jégpánczél. 4-ikén és a rákövetkező napokon erősen olvad, úgyhogy 7-ikén helyenként már roskadoz a jég, 8-ikán éjjel-nappal esik az eső, a jég pudvásodik, elveszti aczélosságát és víz borítja. Az erősen megrongált jég január 10-ikén újból összefagy, a melyet 12-ikén 15 cm. magas hóréteg fed be. Erre változatlan idő következik 19-ikéig, a midőn a 20 cm. vastag jeget 5 cm.-nyi vízréteg borítja, de azért a jégen halásznak és vitorláznak. 20-ikára a jégen levő víz összefagyott a jéggel. 23-ikától kezdve olvadoz a jég, de még 27-ikén is 20 cm. vastag, 30-ikán azonban már a partokon víz van. 31-ikén újból befagy, de már február 3-ikán a tó széle jégmentes; az utána következő napokon a víz mindinkább nagyobbodik, 8-ikán pedig már a somogyi partok felé tart a jég és 14 ikén a zalai partokról egészen eltűnt a jég és Kenese felé húzódott.